-Merre jársz tesó? -kérdezte Tom Bi9llt a kocsiban hazafelé úton- Mi nyomaszt?
-A csók... -sóhajtott az énekes bánatosan.
-Meg volt? -csillantak fel az idősebb Kaulitz szemei.
-Egyet találhatsz.
-Mi jött közbe? -forgatta a szemét Tom.
-David. -bámult ki az ablakon Bill.
-Hol?
-Az irodájában! Épp megfogta au arcom, amikor David kopogott és már bent is volt.
-Hú, ezt nevezem ám én oltári nagy pechnek.
-Én is! Néha azt hiszem már sosem lesz meg a csók...te mit gondolsz?
-Azt, hogy vagy hívd randira, vagy keress más csajt. Engem készít ki, hogy ennyit szenvedtek egy nyavajás csókkal.
-Nekem mondod? Ha egyszer megcsókolnám végrem az ágyig meg sem állnánk. Esküszöm elrabolom és...
-Ő lesz a szexrabszolgád? -fejezte be helyette Tom.
-Hülye! -vágtam nyakon finoman Bill.
-Miért, kívánod, nem?
-De! Vagyis...ez magányügy, nem nyilatkozom! -kezdett el fészkelődni az ülésen Bill.
-Nem? Csak belekell néznem a szemedbe öcsi, és engem hoz zavarba, a kiéhezettséged! Még a végén rám ragasztod és az első szembejövő dögös csajra ráugrom!...De várjunk csak, az nekem miért is lenne rossz?
-Egy percig sem tudsz komoly maradni, ugye?
-Hát az nem én lennék, mint tudod!
-Igen! Szóval ott jártam, hogy elrabolom pár lopott órára, mit szólsz?
-Hát hajrá! De csak a következő héten! Tudod, stúdió éjjel-nappal!
-Úgyis megkértem, hogy énekeljen a Geisterfahrerben, az kitünő alkalom lesz.
|