-Szia David! -pusziltam meg mikor megtaláltam a konyhában.
-Szia, igazán csinos vagy, kinek öltöztél ki így?
-Csak magamnak! -rántottam vállat mosolyogva.
-Nem szép dolog ám hallgatolózni! -lepte meg bátyját Bill, aki épp az ajtóhoz tapasztotta a fülét és fülelt.
-Valakinek muszáj, ha már te beszari vagy hozzá. Amúgy is hálás leszel nekem, ha ezt elmondom neked, ugyanis rólad van szó. Úgyhogy maradj szépen csendben!
Bill visszament a kanapéra. Fúrta az oldalát a kiváncsiság, hogy mit mondhatok róla, de nem akart hallgatolózni.
Az nem az ő stíliusa...
Pár perc múlva Tom csatlakozott hozzá, mire izgatottan felkapta a fejét.
-Na? -nézett bátyjára csillogó szemekkel.
-Úristen öcsi. Hallod az a csaj...totál beléd van esve szerintem. Először is miattad csípte ki így magát, mivel te mindig olyan...tökéletes vagy...szerinte.
-Ne szívózz, halljam a többit.
-Aztán elég ufrcsát álmodott!
-Mit?
-Rólad! Ott voltatok valami tengerparton és megvolt az első csók. És nagyon élvezte ahogy hallottam, aztán azt mondtad neki, hogy szereted, erre zihálva ébredt fel. Teljesen kész ez a csaj, én mondom! Minél előbb ugorj rá, mielőtt belehal a vágyba. -nevetett Tom.
-Hallod te magad? -háborodott fel Bill- Ne beszéj így róla, oké? Ő...ő olyan édes és törékeny...mint egy angyal. -állt fel közben.
-Sziasztok! -ment be hozzájuk David.
-Kim? -érdeklődött Bill egyből.
-Most ment el, valaki hívta telefonon. -mondta, de Bill már ott sem volt.
-Kérdezd meg tőle, hogy fájt-e amikor leestett a mennyből! -kiabált utána Tom röhögve.
Bill óvatosan kimerészkedett a stúdióból, de addigra már fogtam egy taxit és a stúdióba siettem.
Megint sikerült elkésnem...
|