-Komolyan? -hlledezett David, amikor elmesltem neki a tegnap estt. Persze a vgt nem emltettem meg. :)
-Igen jl rzetem magam, most mi van?
-Semmi, csak n megmondtam, hogy Bill nem kisgyerek.
-Jl van, szrevettem! Dgs volt tegnap s esetleg...egy gyenge pillanatomban taln eljtszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha mi ketten...
-s mire jutottl? -kvncsiskodott David.
-Sziasztok! -jtt be Bill, az arcom pedig egybl lngba borult.
-Szia! -ksznt neki David.
-hm...szia... -kszntem neki n is.
Lttam rajta, hogy ugyangy rzi magt, mint n.
-Nem igazn tudja mit kne most tennie s mondania.
-Beszlhetnnk? -krdezte bizonytalanul.
-Nem tudom, Davidnek szksge lehet...
-Menjetek csak! -szlt kzbe David, aminek nem igazn rltem.
Kimentnk a vrba, leltnk s feszlten vrtam a mondanivaljt. Lthatan mg kereste a megfelel szavakat, s egsz desnek talltam...
-hm...ami tegnap...
-Nem baj Bill!
-n...nehogy azt hidd, hogy nem akartam, nagyon is akartam. Nem tudom mi volt velem...
-n igen! Figyelj, nem gz, tudom, hogy tged is megcsaltak. Azt hiszem msfl hete... Szerintem mg nem vagy tl rajta, ami rthet is.
-Tged pr napja...
-Nem rdekes. Jobb, hogy most lett vge. Fl ve voltam vele, mgsem szerettem meg, gyhoy jobb , hogy vge. Azt hittem majd egy id utn kialakul, de nem gy lett szval...
-Nem is bnt?
-, de igen, nagyon is! De nem tudok mit tenni... Nem igazn szeretem kimutatni, ha fj valami. Ez van, megtrtnt, elrontottam...
-Nem hiszem, hogy a te hibd volt. -rzta meg a fejt.
-Aranyos vagy, de szerintem igen! -mosolyodtam el- Nem kzdttem ezrt a kapcsoltart, hagytam hogy ez legyen a vge...
-Esetleg...most...
-Igen! -nztem a szembe, pedig kzelebb jtt. Nagyon-nagyon kzelre.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
