-Akkora egy idióta állat vagyok, hogy az nem lehet igaz! -dőlt le Bill Tom mellé a kanapéra hazaérkezve a randiról.

-Ne is mond, kitalálom! Szokás szerint megint összevesztetek.

-Most nem! Ahj...

-Mi volt a baj?

-Én! Én voltam a baj. Akkora idióta vagyok!

-Tudom, meg állat is, már hallottam! De miért?

-Hazakisértem és már köszöngettünk is meg minden és megakartam csókolnim de nem mertem. Nem tudom miért, és akkor adtam neki egy puszit és leléptem.

-Ezt nem hiszem el! -kezdett röhögni Tom- Mi az öcsi, menstruálsz, vagy mi bajod?

-Cseszd meg Tom! Csak bepánikoltam.

-Mégis min?

-Nem tudom, olyan jó volt minden, láttam, hogy nem úgy kezel, mint efy pisis kölyköt, erre mikor megcsókolnám, nekem jut eszembe az a 2 év.

-Túl sokat jár az agyad szerintem, fogadni mernék, hogy neki eszébe sem jut olyasmi, csak beképzeled magadnak!

-Lehet...

-Nem lehet, biztos! Szerintem állj le és koncentrálj a csajra.

-Ha egyáltalán még szóbaáll velem ezek után!  Mintha életemben nem csókolóztam volna, úgy csináltam. És ezek után nem lepne meg, ha ő is ezt gondolná. Szóval rásegítettem, hogy tényleg csak egy taknyos kölyökként nézzen rám, akinek még sosem volt barátnője és még csókolózni sem csókolózott. Tehát ha legközelebb...

-Najó öcs! Kicsit sok vagy már! Magadat szugerálod ilyen baromságokkal, komolyan állj le! Nem csókoltad meg, oké, még van egy csomó alkalom, amikor ledighatod a nyelved a torkán, mit vagy úgy odaM Szedd össze magad, ő láthatóan másabb, mint az eddigi kiszemeltjeid és tudom, hogy nem bocsátanád meg magadnak, ha pont őt szurnád el!

Bill igazat adott bátyjának, majd felment a szobájába gondolkodni. Nem értette mi ütött belé, ilyen még sosem fordult elő vele...ráadásul pont egy olyan lánnyal, aki eddig mindenkinél jobban tetszik neki.

Elhatározta, hogy legközelebb sokkal ügyesebb és összeszedettebb lesz, mit valaha és leveszi őt a lábáról.

Ezzel a gondolattal aludt el, egy apró mosollyal az arcán.