-          Tom, te meg… - ültem fel nagy nehezen.

-          Hallom, betegeskedsz! – fogott meg- Óvatosan!

-          Igen… eszméletlenül fáj a hasam…

-          Van egy rossz hírem…

-          Mi történt, megláttak? – ijedtem meg.

-          Nem! Le kell mondanom a gitárt…

-          Miért?

-          Angol korrepetálást kell tartanom a vizsgázóknak! Nyár közepén vizsgáznak és addig hétköznap minden nap tanítanom kell őket! Ez egy úgynevezett felkészítő…

-          Oh… értem! Ez… aj… - kenődtem el teljesen.

-          V-van még valami… - nyelt egy nagyot.

-          Ne rémisztgess Tom, mi van még?

-          Én… úgy sajnálom… én, én, én csak… elragadott a hév és… jaj én úgy szégyellem magam…

-          Megcsaltál? – ráncoltam a homlokom és nagyokat pislogtam, de amikor kibökte, mi van, még nagyobbat.

-          Lehet, hogy… terhes vagy…

Leblokkoltam. Mi van? Mit hord itt össze nekem? Lehetetlen…

A hasfájás! Te jó ég, komolyan beszél???

-          Tessék? – hüledeztem.

-          Vasárnap… az első szeretkezésünkkor én… elfelejtettem védekezni! Nem volt szándékos, csal…

-          Mi??? És… és mégis mikor akartad ezt elmondani? Hogy lehetsz ilyen felelőtlen? Atya ég! – sírtam el magam- Most mit csináljak? Csak úgy közlöd velem, hogy terhes lehetek…

-          Nem biztos!

-          Várjam meg, míg kiderül?

-          Nem! 72 órás gyógyszert szedsz be!

-          És… és ez hatni fog?

-          Igen!

-          Ajánlom is! – szálltam ki az ágyból.

-          Veled megyek!

-          Ne! Eleget tettél már így is! – öltöztem ár és amilyen gyorsan csak tudtam, elrohantam a patikába.