-          Remélem, hoztatok fürdőruhát! – csókolt meg Tom, amikor a megbeszélt helyre értünk.

-          Valahogy sejtettük, hogy kelleni fog! – mosolyodtam el.

-          Tom… - kezdett vele Amy bizonytalanul- Ne haragudj, hogy múltkor kidobtalak, csak…

-          Spongyát rá! – vágott közbe Tom, örültem, hogy nem haragszik rá- Hagy mutassam be az öcsémet! – mutatott Billre- Bill, ő Amy! Amy, ő Bill!

-          Szia! – fogtak kezet.

-          Szia…

-          Mehetünk? – fordultam Tomhoz.

-          Persze! Tudunk egy jó helyet, kövessetek a kocsival!

-          Oké!

-          Várj! – húzott vissza Tom és megcsókolt- Viszlát egy óra múlva!

-          Szia! – szálltam be a kocsimba vigyorogva.

-          Nagy a szerelem! – szállt be mellém Amy.

-          Az bizony! – indítottam be a kocsit és Tomék után indultunk.

1 órás volt az út és egy folyóparti villánál álltunk meg. Nagy füves rész, medence, folyó, szép, nem túl nagy villa.

-          Váó! – képedtem el, amikor kiszálltam a kocsiból.

-          Itt nem lát meg minket senki! – ölelt magához egyből Tom.

-          Tökéletes! – bújta ma nyakához.

-          Ha nektek is megfelel, egész hétvégén itt leszünk! – jött oda Bill.

-          Megfelel! – jelentettük ki egyszerre Amy-vel.

-          Akkor menjünk be, pakoljunk le és vacsoráig úszkálunk, vagy amit akartok!

-          Rendben! – fogtam meg Tom kezét és úgy tettünk, ahogy mondta. Estig kint voltunk, hol a medencében, hol a folyóparton.

-          Éhes vagyok! – pislogtam Tomra, mire magához húzott.

-          Én is de én rád… - csókolt a nyakamba.

-          Van valami ennivaló?

-          Nincs, a hétvégén nem eszünk! Gyere, haljunk éhen együtt! – húzott be a konyhába. Felültem a pultra, és onnan néztem, hogy szenved nekem pár szendviccsel.