-          Mi ez a hatalmas vigyor? – fogadott otthon Amy.

-          Khm… semmi! Szia! – t�ntettem el a mosolyt az arcomr�l gyorsan, ami nem volt olyan k�nny� feladat.

-          Ok�! Mindj�rt vacsora, �hes vagy?

-          Nem, m�r ettem… iz�… �tk�zben ettem egy kis p�ks�tem�nyt!

-          J�l van! – hagyott magamra.

Letusoltam, ut�na kimentem a konyh�ba inni valamit. Amy ott volt, engem meg b�ntott a lelkiismeret, ami�rt nem mondtam meg az igazat neki. Pedig � a h�gom �s a legjobb bar�tn�m is egyben. Ha vele nem vagyok �szinte, akkor kivel legyek az?

-          Besz�lhetn�nk? – k�rdezte. Le�ltem vele szemben �s figyeltem. L�tszott rajta, hogy nem tudja, hogyan kezdjen bele, vagy egy�ltal�n elkezdje-e.

-          Mi a baj?

-          Mi! Mi vagyunk a baj Emily. Elt�volodtunk egym�st�l az ut�bbi id�ben… J� form�n csak annyit vagyunk egy�tt, am�g k�sz�n�nk egym�snak!

-          Sajn�lom… az �n hib�m…

-          Nem. Mindkett�nk hib�ja. Volt ez a Tomos �gy, �n meg.. az elej�n b�tor�tottalak, azt�n eltiltottalak…

-          Mit akarsz ezzel mondani?

-          Azt, hogy… tal�n rosszul tettem. A testv�red �s a bar�tn�d vagyok, nincs jogom olyat k�rni, hogy felejtsd el azt, akit szeretsz! Ink�bb t�mogatnom k�ne… de nem ezt tettem! Ne haragudj…

-          Te se haragudj! Van, amit nem mondtam el…

-          A git�r�ra? – l�tott a fejembe.

-          Igen… - mosolyodtam el- Sz�val Tom megint pr�b�lkozott, azt mondta, szeret �s nem adja fel, am�g �jra egy�tt nem lesz�nk! Nem b�rtam ellen�llni neki Amy, szeretem �t!

-          Teh�t egy�tt vagytok? Titokban?

-          Igen! De most jobban vigy�zunk, sokkal jobban! – �lltam fel.

-          V�rj csak! – sz�lt ut�nam- Tegnap nagyon f�radt volt�l…

-          H�t �… �… - pirultam f�lig.

-          �rtem! – mosolyodott el- J� �jt!

-          J� �jt! – adtam neki egy cuppan�sat �s nyugov�ra t�rtem.