<Tom szemszge>
des volt, ahogy zavarba jtt, meg tudtam volna cskolni. Na de majd dlutn!
Fzk neki, megmutatom neki a romantikusabb nemet, htha beadja a derekt nekem vgre. Siettem haza rk utn, telepakoltam a lakst gyertykkal, rzsaszirmokkal, fztem tsztt, s mire vgeztem, is megjtt.
- Szia! – nyitottam ki neki az ajtt idegesen.
- Ugye nem kszlsz semmire? – nzett rm nagyokat pislogva.
- Dehogy! – mosolyodtam el - Remlem, hes vagy! – cskoltam meg.
- Mire ksz… - kezdte, de megltta a nappalit tele rzskkal s gyertyval s elakadt a szava.
- Mondtam! – leltem t- Meglepets!
- Ez…
- Tsztt? – pusziltam meg.
- Tom, nem tehetsz gy, mintha…
- Mirt nem? A szerelmem vagy! Felmondhatok a kedvedrt…
- Nem…
- gyis fel fogok! Csak idk krdse! Nekem te vagy a legfontosabb, nem a munkm! – cskoltam a nyakba.
- Khm… nem fogok tudni gitrozni! – szlaltam meg fl perc csend utn. Prbltam oldani az idegessgemet.
- Mindent a maga idejn…
- De… mr csak pr ht van a tanvbl!
- Akkor vacsora utn mutatok pr trkkt!
- Vacsora 4-kor?
- Elre hozott vacsora! – mosolygott rm.
- s ha megtudjk, hogy folytatjuk?
- Teht folytatjuk? – vigyorgott nelglten.
- Nem hagysz ms vlasztst! – shajtottam – De csak a gitrrn lehet!
- Ok! Egyelre berem ennyivel is! – cskolt meg- Egyelre…