- Tanr r? –nztem krbe, de sehol sem lttam.
A konyhban sem volt.
- Tanr r! Tom…
- Na vgre, hogy a nevemet mondtad… -lelt t htulrl Tom.
- Jesszusom! –kaptam a szvemhez- Ez meg mire volt…
- J? –lehelt apr cskokat a nyakamra s a vllamra.
- Hagyja abba… knyrgm… -hunytam le a szemem.
- Szeretlek! –puszilta meg a nyakam.
- Tom…
- Szeretlek! –puszilta meg a vllam.
- Krlek…
- Te ersebb vagy, mint n… - bjt a nyakamhoz.
- Nehogy azt hidd! –fordultam fel s vadul megcskoltam. A tarkjnl hztam kzelebb s kzelebb magamhoz.
- Emily… -szakadt el tlem egy fl pillanatra.
- Szeretlek… -nztem a szembe.
Felemelt, tkulcsoltam a lbaimat a cspjn, pedig a falhoz nyomott.
- Tudtam! –cskolt meg.
Levettem a pljt s tleltem izmos htt. A nappali kanapjn ktttnk ki… Tudtam, hogy nem szabadna, de… de nem volt elg erm ellentmondani a szvemnek…
- Megbntad? –simogatta a htam a takar alatt.
- Nem tudom… -bjtam a nyakhoz.
- Szval igen…
- Nem! Csak…
- Ne, krlek, ne aggdj ezen! Csak lvezzk ki ezt a kis idt mg! –hzott maghoz jobban.
- Rendben… -hunytam le a szemem s tleltem a nyaknl.