Ahogy elment a lny, felhvtam Tomot.
- Beszlnnk kell…
- Mirl? Te srsz? Emily, mi a baj? Kicsim…
- t tudnl jnni? –krdeztem el-elcsukl hangon.
- Mris ott vagyok… -tette le.
Negyed ra mlva leparkolt a hz eltt. Beengedtem s felmentnk a szobmba.
- Mi trtnt?
- n…
- Kicsim, megijesztesz! –fogta meg a kezem s leltnk az gyra.
- Nem tallkozhatunk tbbet. –srtam el magam megint.
- Mi? Csak viccelsz… n-nem viccelsz… de mi trtnt?
- Tudod az a lny a parkolbl… aki ltott minket… vagyis ott volt.
- Mi van vele? –rtetlenkedett.
- A szomszdom… a szemben lv hzban lakik s ltta, hogy elbcsztunk! Szlt a feletteseinknek…
- Mi?
- Nem tallkozhatunk tbbet Tom… gyis ez lesz! Tudtuk, hogy lebukhatunk…
- De…
- Holnap mindkettnket megkeresnek majd… nem tallkozunk tbbet, gy megmaradt az llsod s n is dik maradok!
- n… n felmondok…
- Nem. Nem mondhatsz fel egy alig kt hete tart kapcsolat miatt.
- De miattad igen!
- Krlek Tom! grd meg, hogy nem mondasz fel miattam!
- Nem akarom…
- Krlek…
- De ht…
- rtsd meg, miattam nem rghatnak ki! –lettem hangosabb- Ne haragudj… nem akartam kiablni, csak…
- grem! –cskolt meg.
AJÁNLOM AZ OLDALT
