-          Hov� mentek? –terelt hugic�m gyorsan.

-          Nem tudom, Tom tudja!

-          De �n nem mondom el! –�lelt �t h�tulr�l Tom.

-          Gonosz! –n�ztem r� �sszesz�k�lt szemekkel.

-          Egy�nk! –cs�kolt meg.

-          Ink�bb menj�nk vissza a szob�mba…

-          Nem lehet… le fogjuk k�sni… - t�rt r� a nyakamra.

-          Khm, zavarok? –Amy.

-          Igen! Vagyis nem! Bocsi! –toltam el Tomot.

-          Viselkedjetek, ha oda�rtek, egym�snak eshettek, csak ne el�ttem, k�ny�rg�m!

-          J�l van, egy�nk! –�ltem le az asztalhoz, majd mindenki k�vette p�ld�mat.

Reggeli ut�n m�g gyorsan ellen�riztem, hogy minden megvan-e, semmit sem hagyok itthon, azt�n elment�nk Tom cuccai�rt, ut�na go rept�r.

A rep�l�utat v�gigaludtam, Tom keltett fel, amikor m�r sz�lltunk le.

Kicsit k�m�san b�r, de izgatottan n�ztem k�r�l, h�tha felismerem, merre vagyunk, de csak annyit l�ttam, hogy meleg van, s�t a nap, �s egy csom� turista van.

-          Hol vagyunk? –n�ztem fel Tomra.

-          Mald�v-szigetek! –mosolygott r�m.

-          Te j� �g! –kaptam a sz�m el�.

-          Na gyere, fogunk egy taxit �s elmegy�nk az apartmanhoz!

-          Im�dlak! –fogtam meg a kez�t- De minimum a fel�t kifizetem…

-          Ugyan! 1: �n h�vtalak meg, 2: neked alb�rletre kell a p�nz, 3: nekem sok f�l�sleges van, amit r�d akarok k�lteni, akit szeretek!

-          Mennyi az a f�l�sleges, ha csak �gy spont�n elj�tt�nk ide?

-          �letem v�g�ig kitart… -mosolyodott el.

-          J�zusom, de h�t… akkor mi�rt dolgozol?

-          Szeretem csin�lni!

-          �s sosem b�ntad meg?

-          Nem! Mert akkor nem lenn�l te nekem… -fogta szorosabban a kezem, majd lehajolt hozz�m egy cs�k�rt.