- Ugye sszepakoltl? –nzett krbe.
- Nem… -vallottam be.
- Nem akartl jnni? –nzett rm csaldottan.
- Akartam… csak… nem tudtam, hogy te akarsz-e…
- Akarok!
- Mi lenne, ha holnap indulnnk? –simogattam meg a hast a plja alatt.
- Nem tudom, mg megltom! –nylt be a farzsebembe.
- Mi lenne… ha ezt levennd szpen? –hztam felfel a pljt.
- Te meg ezt… -hzta le trikm pntjt.
Belecskoltam a nyakba, mire felemelt s nekinyomott a falnak. tkulcsoltam a lbaimat a cspjn s tltem a nyakt.
- Dntttem! Reggel indulunk! –puszilta vgig vllam vonalt.
- Szeress egsz este! –dntttem fejemet a falnak, pedig rtrt a nyakamra.
- Nem kell flned… - szuszogott- gy lesz…
s tnyleg gy volt… gynyr jszakval ajndkozott meg. Percrl percre jobban szeretem.
- Kicsim… kelj fel, lassan indulnunk kell! –bredtem Tom cirgatsra.
- Hm… -mosolyodtam el- Csak egy perc…
- De tnyleg csak annyi! –kezdte el cskolgatni a nyakam, majd a vllam, karom, derekam, combom…
- Srcok, nem keltek? –nyitott be Amy, de ugyanazzal a lendlettel mr kint is volt, amikor megltta Tomot.
- Upsz… -nztem le Tomra.
- Kellemetlen… - mszott flm.
- Na, gyere, ltzznk fel, reggelizznk, utna nyoms!
- Jl van! –puszilt homlokon, majd kiszllt az gyambl s ltzni kezdett.
- Reggelt! –kszntem hgomnak a konyhba rve.
- Nem lttam semmit! –emelte fel kezeit.
- Ez bztat! –jtt el Tom is.