Mi a baj kicsim? –jtt beljebb.
- Mi jratban tanr r? –indultam a szobmba.
- Emily… -jtt utnam- Baj van? Mirt…
- Mg krdi?
- Mondd mr mi a baj! –hzott maghoz, mire szorosabban fogta ma trlkzt.
- Maga… -nztem fel a szembe knnybe lbadt szemekkel- Csak jtszik velem, igaz? Nem is gondolja komolyan… csak szrakozni akart…
- Mi? Dehogy is! Honnan veszel ilyeneket? Dehogy jtszom! Szeretlek!
- Nem… nem szeret… -mondtam halkan s lenztem a fldre.
- Emily… kicsim… honnan veszed ezt? –emelte fel az llam.
- Magtl… ahogy lerzott… beszlni akartam magval, de lerzott… Most mondja, hogy nincs igazam!
- Nincs! Az nem azrt volt! Mondtam, hogy nem lehetnk gyansak… s amikor kiszlltam meglttam egy dikot, aki lehet, hogy ltott minket. Nem akartalak megbntani s az isten szerelmre, tegezz mr!
- Szval minden csak ezrt?
- Igen!
- Azt a dikot n is lttam, de…
- Kicsim, szeretlek… hidd el, sosem jtszank az rzseiddel! Az a helyzet, hogy flig beld zgtam! s elakarlak vinni valahov mg a ma este folyamn!
- Kpes elvinni mg ezek utn…
- Knyrgm, tegezz mr… -bjt a nyakamhoz shajtva.
- Ne haragudj, hogy ktelkedtem benned!
- Szeretlek! –puszilt meg, majd homlokt az enymhez rintette.
- n is tged! –leltem meg.
- Ha jl sejtem… ez alatt nincs semmi! –simtott vgig a gerincemen.
- Tom! Elrontod a pillanatot! –csaptam r a kezre.
- Ok, ok…
- Ajj, mr mindegy! –lptem el tle.
- Na gyere csak ide! –rntott maghoz s szenvedlyesen megcskolt.