-          J� �jt! –cs�kolt meg Tom, �n pedig elhelyezkedtem a puha takar� alatt.

-          Mostm�r az lesz! –mosolyodtam el.

-          Im�dom a mosolyod! –t�maszkodott fel �s elkezdte simogatni az arcom vonal�t- �s azt a k�t kis g�dr�csk�t is, ami ilyenkor megjelenik!

-          Neked is van! –simogattam meg az arc�t.

-          El sem hiszem, hogy itt vagy velem…

-          Szokj hozz�! –b�jtam eg�sz k�zel- De �vatosnak kell lenn�nk!

-          Igen…

-          Ha miattam kicsapnak… - sz�laltunk meg egyszerre, mire elnevett�k magunkat- �des vagy, de… - fogtunk hozz� megint egyszerre.

-          Tom! Ne miattam agg�dj… te tan�r vagy! Fontosabb…

-          Nekem te vagy a fontosabb �s nem az �ll�som! –b�jt � is k�zelebb.

-          Szeretlek! –adtam egy puszit a nyak�ra- J� �jt!

-          J� �jt! –�lelt mag�hoz.

Beszippantottam �des illat�t �s hatalmas mosollyal az arcomon aludtam el. Azonban nem aludtam eg�szen nyugodtan. �lmomban az egyetem folyos�j�n �lltunk �s egym�st �lelve cs�kol�ztunk.

Azt�n megjelent p�r di�k, azt�n p�r tan�r is. A di�kok elr�ngatt�k t�lem Tomot, a tan�rok pedig engem fogtak le. Sz�rny� volt, min�l jobban pr�b�ltunk kiszabadulni, ann�l er�sebben szor�tott minket. Mikor fel�bredtem kimentem a konyh�ba egy kis v�z�rt.

Ett�l valamennyire megnyugodtam…

-          Nem tudsz aludni? –csoszogott ki Tom is.

-          De… csak… khm… �lmodtam valamit �s fel�bredtem!

-          Szeg�nyk�m… -�lelt mag�hoz.

-          Ne haragudj, hogy fel�bresztettelek! –b�jtam hozz�.

-          Semmi baj! – simogatta meg a h�tam- Figyelj csak… egy h�t m�lva tavaszi sz�net! Volna kedved elutazni velem valahov�? Csak mi ketten! –n�zett le r�m.

-          Volna! –cs�koltam meg.