-          Jó éjt! –csókolt meg Tom, én pedig elhelyezkedtem a puha takaró alatt.

-          Mostmár az lesz! –mosolyodtam el.

-          Imádom a mosolyod! –támaszkodott fel és elkezdte simogatni az arcom vonalát- És azt a két kis gödröcskét is, ami ilyenkor megjelenik!

-          Neked is van! –simogattam meg az arcát.

-          El sem hiszem, hogy itt vagy velem…

-          Szokj hozzá! –bújtam egész közel- De óvatosnak kell lennünk!

-          Igen…

-          Ha miattam kicsapnak… - szólaltunk meg egyszerre, mire elnevettük magunkat- Édes vagy, de… - fogtunk hozzá megint egyszerre.

-          Tom! Ne miattam aggódj… te tanár vagy! Fontosabb…

-          Nekem te vagy a fontosabb és nem az állásom! –bújt ő is közelebb.

-          Szeretlek! –adtam egy puszit a nyakára- Jó éjt!

-          Jó éjt! –ölelt magához.

Beszippantottam édes illatát és hatalmas mosollyal az arcomon aludtam el. Azonban nem aludtam egészen nyugodtan. Álmomban az egyetem folyosóján álltunk és egymást ölelve csókolóztunk.

Aztán megjelent pár diák, aztán pár tanár is. A diákok elrángatták tőlem Tomot, a tanárok pedig engem fogtak le. Szörnyű volt, minél jobban próbáltunk kiszabadulni, annál erősebben szorított minket. Mikor felébredtem kimentem a konyhába egy kis vízért.

Ettől valamennyire megnyugodtam…

-          Nem tudsz aludni? –csoszogott ki Tom is.

-          De… csak… khm… álmodtam valamit és felébredtem!

-          Szegénykém… -ölelt magához.

-          Ne haragudj, hogy felébresztettelek! –bújtam hozzá.

-          Semmi baj! – simogatta meg a hátam- Figyelj csak… egy hét múlva tavaszi szünet! Volna kedved elutazni velem valahová? Csak mi ketten! –nézett le rám.

-          Volna! –csókoltam meg.