Most, hogy Tom mindig lerz, tisztn rzem, mennyire hinyzik. Beleszerettem, s ezt nem hagyhatom annyiban, amikor vek ta nem volt senkim. Lehet, hogy elkld, de bevallom neki, mit rzek…
Reggel korbban mentem be s a folyosn ssze is futottam Tomnak.
- J reggelt! –ksznt.
- Kinek az… -mentem tovbb.
- Baj van? –krdezte.
- Ezt n is krdezhetnm… de mindegy…
- Vrj… - jtt utnam- Ne haragudj, hogy nem voltam otthon, csak… dolgom volt! Nem halaszthattam!
- Mostmr tegezdnk?
- Emily…
- Hagyja, megrtem! n… csak egy dik vagyok a sok kzl!
- Nem… - jtt kzelebb.
- Mgis lerz…
- Nem tehetek rla…
- Hogy rti… -nztem fel r, mivel mr nagyon kzel volt.
- Ez… bonyolult! –shajtott.
- Mindjrt gondoltam! –nztem flre.
-A lnyeg, hogy amit n akarok, azt nem szabad… nem tudom, te mit akarsz, de az biztos, hogy nem azt, amit n! Te mit akarsz? –nzett rm. Az a tekintet… mintha cskrt knyrgne…
- Tanr r! –jtt oda az egyik tanr- Kezddik a megbeszls…
- Megyek… mg beszlnk! Viszlt kisasszony! –mosolygott rm halvnyan, n pedig csak svrogva nztem utna.
- Csak… magt… - vlaszoltam elbb feltett krdsre mr csak magamnak.
lltam mg ott egy kicsit, utna indultam az els rmra. Majdnem… ha nem jn ide a tanr, elmondtam volna neki… Taln jobb is, hogy nem tudja…
AJÁNLOM AZ OLDALT
