<Tom szemszge>
- Szerintem tlzsba viszed! Nem kell kerlnd, csak a maradk egy htig trtztetned magad!
- Amit sokkal knnyebb megtenni, ha elkerlm t! Nem viccelek Bill, ez nem csak valami hbort…
- rtem n, de…
- Egy ht! Ki fogom brni… valahogy! Emily meg csak rlni fog, hogy bkn hagyom!
- s az, hogy beszlni akart veled ra utn?
- Biztos megint valami kifogst akart keresni, amivel lerzhat! De n megelztem, gy ltja, hogy n sem akarok tle semmit!
- De te akarsz, nem?
- Igen… de elmletileg nem lehet semmi! gy gyakorlatilag sem tehetek semmit! -shajtottam.
- Fel a fejjel Tom! –veregette meg a htamat Bill- is csak egy dik a sok kzl!
- nem csak egy dik… -mentem fel a szobmba.
Borzaszt lasssggal s unalommal telt a htvge s tnyleg rltem mr a sulinak. Na persze ez a vlemnyem egybl megvltozott, amikor kicsngettek angol rrl.
Tom szinte elrohant mellettem, egy rva kszns nlkl. Aztn r fl percre rt egy SMS-t, amiben megint lemondta az aznapi gitrrt.
Nagyszer, ezen tl gy lesz? SMS-ben kommuniklunk? De elterveztem, akkor is elmegyek hozz, ha ki is dobat, de meg kell tudnom, mi trtnt.
„Dlutn elmegyek maghoz, beszlnnk kell!” – ptygtem neki az zenetet s egy kis habozs utn el is kldtem.
Lehet, hogy bevallom, hogy vonzdom hozz… vagy ne tegyem? Tancstalan vagyok, azt sem tudom, mit mondank neki, csak ltnom kell t.
Hinyzik. A mosolyval, a hangjval s mindenvel egytt. Ezzel a beszlgetssel csak sszezavarnk mindent? n magam sem rtem magam mr.
De ez az rzs… mintha knyszertene. Tomot akarja… s n is.