Nem tudom, jl tettem-e, hogy azt az SMS-t kldtem, de bztam benne, hogy nem bnom meg.
<Tom szemszge>
- Na? Mit rt? –kvncsiskodott Bill, n meg csak telefonom kpernyjt bmultam.
- Eljn! –mosolyodtam el.
- Na! Ez a csaj nem tudja, mit vllal ezzel!
- Maradj mr, nem csinlok vele semmit!
- Aha… persze! s ezt el is hinnm, ha nem lennk az ikred s nem ismernlek, s nem lttam volna az arcod, amikor elolvastad azt az zenetet.
- Tudod mit? Gyere el s nzd meg magad, hogy nem teszek semmit!
- Szavadon foglak!
- Ok, akkor 4-re gyere!
- J! gyis kvncsi vagyok r!
- Jaj… ht Emily olyan… olyan…
- Ok, rtem, ne kezdj el nekem itt radozni a dikodrl! Aki 19 ves! s te tantod! s nem akar tled semmit!
- Muszj mindig elrontanod a kedvem, igaz? Mirt ne lvezhetnm ki ezt az egy hetet?
- Mirt? Ha mr magadra nem gondolsz, akkor legalbb r! Kirgnk az egyetemrl, s nem hiszem, hogy megksznn neked! Nem ezrt jutott be, hogy jtt-ment tanr csak gy tkre tegye! Ha olyan rett, mint amilyennek mondtad, akkor ennl tbb esze van!
- Igazad van… tudom, hogy igaz, de… ahj… lemondom az rt! –vettem el a telefonomat lehangoltan s elkezdtem rni neki egy zenetet.
- Bszke vagyok rd! –mosolygott rm bztatan Bill.
- n nem! El sem hiszem, hogy csak gy kpes vagyok lemondani rla… - dobtam le az asztalra a kszlket, amikor vgeztem. Tudom, hogy igaza van Billnek s azt is, hogy is sajnlja…
De attl mg egy fokkal sem jobb…