-          Szerintem egész pofás! –állt a nappali közepén Tom egy héttel késöbb.

-          Tökéletes! –néztem körbe csillogó tekintettel. Hát elkészült. Elkészült a ház, minden a helyén van végre, mindenhová megfelelő bútor és kiegészítő került, ami Bill és Rebeca érdeme is, sokat segítettek nekünk.

-          Ezt most nem vágom a ház falához! –vett elő egy üveg pezsgőt Tom, De azt hiszem, pohárban is jó lesz!

-          Én is ihatok? –kérdezte Brad.

-          Egyetlen kortyot!

-          Ó…

-          Fogadj szót a nővérednek! –kacsintott rá Tom.

-          Ezt láttam!

-          Nem tudom, miről beszélsz!

-          Na én mentem is, ti csak turbékoljatok fiatalok! –hagyott magunkra Brad.

-          Fiatalok! –mosolyodtam el.

-          Azok vagyunk! –csókolt meg- előttünk az élet, szerelem, munka, karrier…

-          Karrier…

-          Van itt még valami! –vett fel a pultról egy nagy borítékot.

-          Mégpedig?

-          Ki vagy rúgva!

-          Tessék? De hisz… hisz akkor…

-          Ki vagy rúgva, ugyanis egy sokkal jobb állásod lesz! Egy ismerősömmel beszéltem, felmondott az egyik művészettörténészük! Két hét múlva lesz az első aukciód, ha jól megcsinálod, fel vagy véve! Tudsz latinul?

-          Tudok, de…

-          Akkor készülj fel rendesen, itt egy telefonszám, meg a mappa az anyagokról! –nyomta a kezembe a borítékot.

-          Jézusom! –ugrottam a nyakába.

-          A Tom névre is hallgatok! –szorított magához.

-          Szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek…

-          Én is szeretlek! –hallgattatott el egy csókkal, majd elengedett- Tessék! –nyomott a kezembe egy „Ne zavarj!” táblácskát, amit a közös otthoni iroda helyiség kilincsére akaszt, ha dolgozik- Két hétig látni sem akarlak, hagy legyek büszke rád!

-          Az leszel! –jelentettem ki határozottan, úgy éreztem, Tommal bármire képes lennék, nincs lehetetlen- Szeretlek! –csókoltam meg újra, és már ott sem voltam.

-          Én addig felavatom a konyhát és megcsinálom a kedvencedet!

Nem hittem volna, hogy leszek valaha is ilyen boldog. Minden olyan tökéletes.

Ha valaki azt mondja nekem, a szilveszteri csók másnapján, - amikor olyan pocsékul éreztem magam, hogy majd elsüllyedtem szégyenemben- hogy valaha ilyen boldog leszek, nem hittem volna neki. De Tom az igazi és együtt mindenre képesek vagyunk, tudom. Hirtelen már másképp láttam a világot, a szüleim okozta „gond” már nem is érdekelt, az aukció miatt sem aggódtam, tudtam, hogy menni fog. Mert Tom itt van, erőt ad nekem és támogat.

És ami a legfontosabb: szeret engem. És én is őt.

Sosem hittem volna, hogy csupán egy csók és minden más…