Reggel tpeldve bredtem. Maradjak Tom mellett, vagy ne?
- Ksznm, hogy most itt vagy velem…
Tom ezt mondta tegnap. Most… most itt vagyok vele… de most akkor minden rendben van kztnk? s Monval mi lesz? sszeszedtem a ruhimat, felltztem s elmentem haza. Tom felbredve, csaldottan realizlta, hogy nem vagyok mellette, de azt gondolta, biztosan csak tiszta ruhrt mentem. Megreggelizett, utna felhvta Bradet.
- Igen?
- Szia Brad! Tom vagyok!
- Szia!
- A segtsgedre lenne szksgem!
- Persze, mondjad!
- rtok ma valamibl?
- Nem…
- s sszefoglalst?
- Nem…
- Akkor segtened kell!
- Ok, miben?
- Majd elmondom, ha idertl! Egy doki ismersm leigazolja a napod, de ez az els s utols ilyen, ok?
- Ok! Tnyleg fontos lehet…
- Mg annl is fontosabb! Idetallsz?
- Persze, nemsok ott vagyok!
- Rendben, Barbarnak ne szlj! –tette is le s izgatottan llt be a zuhany al.
- Msz? –krdeztem Bradtl reggeli utn.
- Igen!
- Sok sikert!
- Kszi, dlutn tallkozunk!
Miutn elment, belltam a zuhany al s hirtelen emlkkpek villantak el. Olyan j volt ismt Tom karjaiban fekdni. Be fogok csavarodni, ha folyton csak r gondolok tovbbra is, de msra egyszeren nem megy.
Kldtem egy sms-t Rebecnak, utna nekilttam a laks kitakartsnak, csak hogy lefoglaljam magam.
- Ksznm a segtsgedet! –szllt be a kocsiba Tom ks dlutn Braddel egytt.
- Szvesen! Mg mindig nem hiszem el, hogy kpes voltl…
- Senkinek sem beszlhetsz errl!
- Mikor mondod el Barbinak?
- Nem tudom mg… ha eljn a megfelel alkalom!
- s az mikor lesz? –erskdtt Brad.
- Te jobban uzgulsz, mint n! –mosolyodott el Tom.
- Lehet! Tudod a nvrem… nagyon megrdemeln mr a boldogsgot…
- Ne izgulj… azon leszek, hogy az legyen!
- Makacs tud lenni…
- Tudom! De n is az leszek, s nem tgtok! Knyeztetni akarom, ahogy csak tudom, s hagyni fogja! –jelentette ki eltklten.
- Tom… brmi lesz is a vge… n csak azt akarom, hogy tudd, hogy khm… megkedveltelek! J ember vagy…
- Nyugi klyk, akrmi lesz is, mi haverok vagyunk! –kacsintott r, majd kitette a suli eltt, s dolgozni ment.
Izgatottan parkolt le az iroda parkoljba s jkedven szllt liftbe, m mikor nem tallt az asztalomnl, kicsit elbizonytalanodott. Amikor Rebeca megltta Tomot fel kzeledni, mr sejtette, hogy ennek nem lesz j vge.
Nagyon nem…
- Szia Tom, miben segthetek? –mosolygott knosan.
- Szia Rebeca… Barbara? –dobolt ujjaival az asztalon jkedven.
- …
- Szval?
- Otthon van… nem jtt be dolgozni! –bkte ki vgl.
- A rohadt… -szitkozdott Tom dhsen, majd sarkon fordult s elviharzott.
|