- Tessk?
- Tessk? –dbbentem le n is Tom utn.
- n cskoltam meg magt! –ismtelte meg hazugsgt Mona.
- De ht…
- Tudja valamivel bizonytani? –krdezte Tom.
- Nem… de emlkeztetni tudom… -lpett kzelebb Tomhoz, tlelte a nyaknl s mire feleszmltem, mr szenvedlyesen cskolztak. Sarkon fordultam s kiviharzottam az irodbl.
- Vrj! –jtt utnam Tom- Nem mondasz semmit?
- De… -nztem a mgtte ll Mona elgedett vigyorra- Sok boldogsgot! –hagytam ott.
- Haza mentem! –lltam meg Rebeca asztala eltt.
- Mi? Jzusom, mi trtnt?
- Mona! Mona trtnt! Egy aljas n s…
- Mit csinlt?
- Azt… azt mondta Tomnak… -csuklott el a hangom.
- Na j, hazaviszlek! -llt fel.
- Nem kell, a munkd…
- Nem fontosabb, mint te! –kapta fel a tskjt.
- Imdlak…
Hazavitt s egybl gyba dugott, ahol knyelmesen kisrhattam magam.
- Na halljam, mit mondott neki!
- Azt hazudta, hogy volt!
- volt? Micsoda? –nzett rm rtetlenkedve, aztn rjtt- A csk? Nem mondod!
- Megcskolta Tomot!
- Ribanc!
- Pedig olyan tkletes volt minden!
- Mirt nem cfoltad meg?
- Nem tudtam, ledbbentem! Azt hittem, hogy mr rgen elfelejtettk ezt az egszet, erre idellt ez a n, pont a legrosszabbkor! Nem volt elg eddig az, hogy visszajttek a szleim, most mg jn Monda is s kirgja allam a mankmat!
- Mindig is mondtam neked, hogy egy szarkever!
- Rebeca?
- Hm?
- Tomot akarom… -frtam arcomat a prnba elkeseredve.
- Ajj desem, tudom… -simogatta a htam.
- Mirt most kell minden rossznak megtrtnnie?
Egsz nap csak ott fekdtnk, n kzben elaludtam, de Rebeca mgsem tgtott melllem. Reggel bredeztnk csak, letusoltunk szpen egyms utn, elkldtem Bradet az iskolba, adtam bartnmnek tiszta ruht s irny dolgozni. Nem rg voltam szabadsgon, nem tehetem meg, hogy megint hinyzom.
- Lgy ers, itt leszek, ha kell valami! –ksznt el Rebeca egy puszival s clba vette az irodjt.
- Lgy ers… -vettem egy mly levegt s n is elfoglaltam a helyem.
Tom mg nem volt bent, gyhogy elksztettem a szoksos kvjt s elkldtem pr fontos e-mailt.
A vr megllt az ereimben, amikor a liftet hallottam kattanni. Kt ember szllt ki belle, olyan kt ember, akiket a legkevsb sem akartam ltni a vilgon.
- Ti mit kerestek itt? –pattantam fel a helyemrl.
- Hozzd jttnk! –mondta a magt anymnak nevez n.
- Felesleges volt, emlkeztek, mi volt a legutbb? Mirt kell nektek folyton a legrosszabbkor feltnntk?
- Nem srtdhetsz meg rkk!
- n nem srtdtt vagyok, csupn hallani sem akarok rlatok!
- Nem te vagy Brad anyja, nem tilthatod el tlnk!
- Igazad van! Nem n vagyok az anyja, az te volnl, de hol voltl az utbbi majd’ 10 vben? –krdeztem.
- n…
- Menjetek el!
- Addig nem, amg…
- Azt hiszem, a kisasszony nem akarja magukat itt ltni!- jelent meg a semmibl Tom kt biztonsgi rrel az oldaln.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
