- Fogadni mernk, hogy te vetted le rlam a kntst!
- Knyelmesebb, nem?
- De! –mosolyodtam el- s… akkor is te…
- Nem… nem n szedtem le rlad, azt te ficnkoltad le… Br nem mondom, hogy nem szerettem volna, hogy ne legyen rajtad…
- Igen?
- Igen, gyhogy elgg megijedtem, amikor berve hozzd, meglttam a fldn!
- Mitl ijedtl meg?
- Hogy az gyamba rngatlak, s olyat teszek veled, amit ksbb sem bnok meg! Tetszettl, mita szilveszter msnapjn felhvtalak!
- Azt sem tudtad, ki vagyok…
- Ellent mondtl nekem! Mindenki mindig rohan, ha hvom, de te nem! Ez tetszett!
- Teht ha mondjuk egy rncos narancssrga haj nyugdjas lennk, akkor is itt tartannk, csak mert akkor nemet mondtam?
- Azrt azt nem mondtam!
- h, sejtettem!
- Hozok reggelit, vagy kijssz rte?
- Hozd csak be, n addig telefonlok egyet!
- Bradnek?
- Igen!
- Megltod, pocskul rezte magt!
- Na menj! –vettem el a telefonom, amin pr nem fogadott hvs sorakozott mr, mindegyik Bradtl.
- Hal? –vette fel.
- Szia! Ne haragudj rm, csak most lttam, hogy hvtl!
- Ok, semmi baj! Jl rzed magad? –krdezte.
- Igen, Tom… nagyszer…
- Az j, mert… mert n is jl rzem magam…
- Tnyleg?
- Igen, elvittek egy csom helyre, megmutattk, hogy azeltt hol laktunk…
- gy rted, azeltt, hogy elhagytak minket?
- Barbi,,, krlek… Tudom, hogy mit tettek s sosem fogom elfelejteni! De mondd… nem rdemel mindenki egy msodik eslyt?
- De…
- Ksznm!
- J szrakozst tovbbra is! Szia… -tettem le elkeseredve-
- Barbi! –szlt mg bele, de mr hiba.
- Minden ok? –jtt be Tom gyengd mosollyal az arcn.
- Persze… -trltem meg knnybe lbadt szemeimet.
- Gyere ide… -szortott maghoz, mire elsrtam magam.
- Nem megy! –kapaszkodtam bel- Nem megy a megbocsts, egyszeren kptelen vagyok r!
- Megrtem… Brad nem tudja, mekkora ldozattal jrt neked a felnevelse! Mekkora ldozatokkal pontosabban! Nem is ltl…
- n csak… nem rtem! Mirt nem ll mellm?
- Mg gyerek, kvncsi…
- Tudom…
- Adj egy eslyt, de ne a szleidnek! Bradnek! megrdemli!
- Megprblom… -mosolyodtam el halvnyan.
- Helyes! Itt van a reggeli, inni mit krsz?
- Ksztenl olyan isteni fincsi kvt, mint amikor elszr aludtam ott? –bjtam a nyakhoz.
- Ok, akkor fzk kvt! –cskolt meg, aztn kiment.
Visszavettem a kntsm s bezrkztam a frdbe, hogy kisrhassam magam. Vgre megsztam azt a cskos dolgot, erre most a szleim miatt kell idegeskednem.
- Bent vagy? –kopogott be Tom pr perc mlva.
- Mindjrt…
- Kicsim… -nyitott be.
- Azt hittem, bezrtam… -trltem meg a szemem.
- Tvedtl! –hzott fel a karjba s megcskolt.
- Azt hittem, nem akarod… -mondtam, amikor mr az gyra zuhantunk.
- Szksged van rm, s n itt vagyok…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
