Nekiálltunk a vacsorának, Tom csinálta a húst, én összedobtam egy kis köretet mellé salátával és mire végeztünk a vacsorával, már mindenünk olyan volt.

-          Most nézd meg, hogy nézek ki! –mutattam szafttól nedves trikómat.

-          Nem rossz! –kacsintott- De mindez meg sem történik, ha te nem kezdesz el a salátás kezeddel a pólóm alatt járkálni!

-          Nem is igaz! –nyújtottam ki rá a nyelvem.

-          Hát persze, hogy nem, csak kitaláltam! –mosolygott.

-          Én mindenesetre lefürdöm és hajat is mosok… megint!

-          Tedd azt!

-          És egyedül! -vágtam be az áldurcit. Majd kivonultam a konyhából.

Megengedtem a vizet, jó meleg és habos lett, majdnem elaludtam benne. Amikor végeztem, csak egy köntöst vettem fel és visszatértem Tomhoz a nappaliban.

-          Végeztél?

-          Igen! Én csak… jó éjszakát akartam kívánni! –tördeltem az ujjaimat. Zavart, hogy nem tudtam elcsábítani Tomot és most vajon hogyan köszönjek el tőle úgy, hogy ne lásson elég csalódottnak?

-          Jó éjt! –mosolygott rám és ledobta a párnáját a kanapéra, ahol újra megágazott.

-          Hát akkor én… megyek… -fordultam sarkon, de visszahúzott.

-          Jó éjt! –csókolt meg gyengéden, mégis szenvedélytől túlfűtve.

-          N-neked is… -pirultam bele a hévbe.

Összeszedtem magam és visszamentem a hálóba. Bevackoltam magam a puha ágyba, miután az egyik polcról levettem egy jónak ígérkező könyvet. Azt olvastam, de nem sokáig bírtam, ugyanis a kimerültségtől lecsukódott a szemem.

-          Barbara… -hallottam a nevemet suttogva- Elbóbiskoltál…

Egy kéz elvette tőlem a könyvet, az ágy benyomódott, a takaró felemelkedett és egy meleg test simult az enyémhez.

-          Tom? –nyöszörögtem félálomban.

-          Css… aludj… -fektetett el és lekapcsolta a kislámpát. Átölelt hátulról és egy apró puszit adott a fülcimpámra.

-          Jó éjt!

-          Neked is… kicsim?

-          Hm?

-          Győztél…

Mosolyogva szenderültem egy mély és gondtalan álomba…

Reggel olyan furcsa érzésre ébredtem, mintha nem lenne rajtam semmi. Kinyitottam a szemem és megláttam a köntösöm a földön. Ez nem igaz, hogy kerül le rólam mindig? Meleget éreztem a mellkasomon és lenézve egyből észrevettem Tom kezét az egyik mellemen. Cseppet sem zavartatta magát.

-          Tom… -néztem hátra rá.

-          Igen?

-          Jó reggelt!

-          Jó reggelt! –adott puszit a tarkómra- Úgy vettem észre, szeretsz pucérkodni az ágyban! –mosolygott.

-          Én nem… nem szándékosan…

-          Hé, én egy szóval sem mondtam, hogy ez baj! –nevetett- Emlékszem, amikor először aludtál nálam…

-          Vacsora kellős közepén rángattál el…

-          Azóta is nyomaszt a dolog! Önző voltam, hogy csak úgy elrángattalak!

-          Voltál? –cukkoltam.

-          Ne feledd, hogy amíg az én kezem alatt vagy… khm, szó szerint, addig azt teszek veled, amit akarok!

-          Igazán? –bújtam közelebb.

-          Igen, úgyhogy azt javaslom, vigyázz magadra!

-          Ez fenyegetés, vagy ígéret?

-          Mindkettő!

-          Ez esetben… tégy velem, amit akarsz…