jszaka lmatlanul hnykoldtam az gyamban s Bill szavain rgdtam. Kizrt, hogy komolyan gondolta volna. Lehet, hogy csak Bess miatt mondta, hogy bkn hagyja, vagy tudom is n. Mindenesetre jl sszezavart vele…
Elhatroztam, hogy msnap nem megyek be hozz, nem tudnk most zavaromban a szembe nzni, inkbb itthon maradok, s valamivel elterelem a gondolataimat.
Jl sejtettem, msnap nem jtt be hozzm. Sikerlt elldznm, de valahogy meg kell neki magyarznom, hogy Bess miatt mondtam, amit mondtam. Nem gondoltam komolyan. Vagyis… komolyan gondoltam, de elg, ha csak azt tudja, hogy Besst akartam lerzni vele. Csak jjjn be… s mi lesz, ha tbb nem teszi?
Nekem vgem. Mr csak 1 hnap. Hogy leszek n meg addig nlkle? Elszrtam, de nem tehettem mst. Bess ktszn s csak a pnzem kellett neki. Fogalmam sincs, mirt jhetett most be, mirt pont most, de nem is rdekel. Szmt nszemly, el sem tudom kpzelni, hogyan lehettem vele.
Amelia az elkvetkez egy-kt htben sem jtt be hozzm, s ez elg nyomaszt volt. Mostmr soha nem fog bejnni? Sokat veszekedtem vele, mg bejrt, mindenron ki akarta szedni bellem, mit titkolok. Taln el kellett volna mondanom. De nem tehettem, hisz meg kell vdenem…
Mr csak pr nap volt htra, kezdtem azt hinni, tbb nem ltom Amelit, de egyik nap mgis bejtt hozzm.
- Hogy…
- Vagyok? –fejeztem be mondatt, mire elmosolyodott. Remek, egy mosoly… akkor taln mgsem gyll annyira?
- Igen! –blintott.
- Jl… Maga hogy van?
-n is jl… -kszrlte meg a torkt.
Baromi knos csnd telepedett kznk, tudtam, mit kellene mondanom, meg kell magyarznom a pr httel korbban trtnt dolgokat, de hirtelen egy hang sem akart kijnni a torkomon.
Furcsa volt az egsz, nem tudtam, mit mondjak most. Vettem egy nagy levegt s btortalanul belekezdtem.
- Bocsnat, hogy nem jttem, csak…
- Semmi baj! –vgta r. Ht ennyire nem is hinyoztam neki?
- Sok dolgom volt… -halkultam el a vgre.
- Megrtem… Nem krhetem szmon, mirt nem jtt, hiszen eddig is azrt jtt, mert nknt akarta…
Szval nem is akarta? Megbntottan hallgattam el s csak nztem r. Prbltam megfejteni, mire gondol most, de nem jrtam valami sok sikerrel.
- Ami pr hete…
- Felejtse el…
- Meg kell magarznom…
- Nem kell!
- Amelia! Krem… Azrt mondtam olyanokat, hogy Bess elmenjen… Nem gondoltam komolyan, bocssson meg, ha lejrattam, vagy kellemetlen helyzetbe hoztam, csak…
- s sikerrel jrt?
- Igen! –mosolyodott el.
- Akkor j… n most…
- Mris megy?
- Igen…
- Ne menjen mg, hetekig nem is lttam…
- Na s? –krdeztem, hisz az elbb mg azt mondta, nem is akarta, hogy bejjjek. Vagyis nem mondott ilyet, de azzal, hogy n csak „nknt” jrok be, nem a krsre, azt vettem le, hogy nem akarja… Akkor most mgis mirt marasztal?
- Maradjon…
- Nem! –lltam fel.
- Mondja mr el, mi a fene baja van? –llt fel is.
- Az, hogy nem bzik bennem! –vgtam a kpbe.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
