- Hogy van Bill? –ltem le az anyja mell.
- Rosszul! Ugyanis ltom, megszegte az grett!
- Milyen gretet?
- Azt mondta, nem keresi meg a csaldomat!
- n nem mondtam semmi ilyesmit sem! Maga nem akart elrulni semmit sem, nehogy megkeressem… de nem grtem meg, hogy nem fogom kiderteni, hol lnek!
- Maga agyafrt nszemly…
- Elvgre gyvd volnk, vagy mi… -mosolyodtam el s lttam az arcn, hogy sem haragszik igazn.
- Anyu, szerintem ideje indulnod!
- Mi? Alig pr percre jttem! Alig lttalak mg… -szorult ssze Simone szve.
- ppen elg volt, hogy gy lss… Sok is…
- Kisfiam, engem nem rdekel, hogy hogyan ltlak! rtatlan vagy!
- Azt akarom, hogyha majd kikerlk innen, elfelejtsk az egszet…
- El is fogjuk! Minden jra a rgi lesz!
- Remlem…
- Aprop… nos… nemrg keresett tged…
- Ki?
- Ht… Bess…
- kicsoda? –krdeztem kzbe, de rm sem hedertettek.
Volt egy sejtsem, de valamirt nem akartam elhinni…
- Mit akart? Remlem, elkldted…
- El! Mg szp! De elg kitart volt…
- Mit akart? Tudod mit, nem is rdekel…
- Be akart jnni hozzd!
- Ugyan minek? Tbb hnapja bent vagyok, de nem lttam a sznt sem! Azt sem tudom, hogy kint mit lttam benne… De itt bent volt idm elgondolkodni az letemen, s nem kellenek olyan emberek, akik ktsznek…
- Mondtam neki, hogy senki sem kvncsi rd… s… hogy mr van… ms… -sandtott szeme sarkbl rm.
- Mi? –krdeztk egyszerre, majdhogynem kiltva Billel.
- Nem kell tudnia, hogy ez nem igaz! Azt akartam, hogy tudja, semmi eslye! Klnben is, Amelia jobban illik hozzd!
- Anyu! –szlt r Bill totl elvrsdve, mint egy kamasz.
- Semmi baj… -fojtottam el egy mosolyt- n azt hiszem, megyek is.
- Ltod, elldzted!
- Ugyan fiam, Amelia nem olyan n, akit csak gy el lehet ldzni! 4 hnap alatt az, aki majd minden nap bejtt hozzd… Kincset r…
- Nem fradtsg, de tnyleg! –kezdtem mr n is zavarban rezni magam, gy inkbb fellltam.
- Hagyd csak, majd n elmegyek! –llt fel Simone s leltetett a szkre- Szeretlek Bill! –mosolygott fira elrzkenylve.
- n is anyu!
- Az anyja nagyon kedves teremts… -nztem Simone utn.
- s nagyon pletyks is…
- Melyik szl nem az? Jt akar…
- Tudom… -shajtott eltndve- De a maga hibja, hogy bejtt…
- Nem n mondtam neki!
- Higgyem el?
- Mosom kezeimet! De akkor halljam, mi mg az n bnm? –hajoltam kzelebb az veghez, mire is gy tett. Alig volt 20cm az arcunk kztt, tekintett mlyen az enymbe frta.
- Nem adja fel igaz?
- Micsodt?
- A nyomozst, amg ki nem derti, mit titkolok…
- Pontosan…
- Ksznm… -mondta egyszercsak.
- Mit?
- Hogy anyu bejtt… maga miatt…
- Azt hittem…
- Haragszok is! De nagyon j volt ltni…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
