Valamikor ks dlutn trtem magamhoz, amikor az altat s a fjdalomcsillapt hatsa kezdett mlni. Amelirl lmodtam, hogy reztem az illatt, a haja puhasgt, ajkainak melegt. Brcsak ez lenne a valsg, de ha brmilyen mdon is kzelednk fel, valsznleg fejvesztve meneklne el. Nem az gyvdem, mgis kinevezte magt annak, gy kzttnk semmi sem lehet. Nem mintha akarn… Csak n svrgok utna, de nem szrhatom ezt el. Az rk nem mondtk, hogy brki is keresett volna, taln ma dolga volt.
Csaldott voltam, pedig igazn nem vrhatom el tle, hogy minden nap bejjjn hozzm. Mgis olyan j lenne…
Remltem, hogy az r tartja a szavt, s tnyleg nem rulja el Billnek, hogy bent jrtam. Jobb, ha nem is tud rla, elvgre gyis aludt… De mirt van mgis bntudatom?
A hten mr nem mentem be Billhez, az orvosa egybknt is azt mondta, hogy egsz nap alszik, hogy ne fjjon neki a bordja. Hinyzott, de a brsgon rengeteg dolgom volt s persze a szabadulsn is dolgoztam. Elkerestem az aktjt, s mg egyszer tlapoztam, tanulmnyoztam. Emlkszem, mr amikor a brsgon kezd gyvdknt megfigyelknt vettem rszt, akkor is gy vlekedtem, ahogy most is: Bill rtatlan.
Nem fr a fejembe, kinek falazhat.
- Mi trtnt magval? –krdeztem Billtl a kvetkez ht els napjn.
- Egy kis… baleset…
- Verekedett?
- Egy kis baleset volt…
- Kivel verekedett?
- Senkivel…
- Mirt verekedett?
- A fenbe is, semmi kze hozz, nem rti?
- Bill…
- Bocsnat… -fjta ki a levegt idegesen.
- Mi a baj?
- Maga szerint mi a bajom? Be vagyok ide zrva, s mr elegem van belle…
- Maga vlasztotta! Ha nem akar itt lenni, mondja el, kit vd ennyire!
- Menjen el…
- Nem megyek! –jelentettem ki.
- Menjen el… s ne is jjjn vissza…
- Mirt mondja most ezeket?
- Mert magnak nem itt a helye! Ne itt tltse az idejt, nem valami dt rzs lehet… Krem! Menjen el…
- Nem!
- De…
- Bill! Nem! Nem megyek el! Szksge van rm…
- Ugyan mirt lenne…-dlt htra a szkben hanyag kifejezssel az arcn.
- Azrt, mert nem lenne muszj kijnnie ide, akrhnyszor megltogatom… Azt is mondhatn, hogy nem akar fogadni, s n nem tehetnk mst, mint feladhatnm, hiszen magn mlik. De maga kijn! Beszl velem… Maga nagyon magnyos Bill. s rm van szksge! s n mindent meg is teszek majd, ami tlem telik…
- Maga elkpeszt n…
- Ksznm…
- Nem bknak szntam!
- Tudom! –mosolyodtam el.
Kiakaszt ez a n, komolyan nem rtem, mirt csinlja ezeket, de nem is tudja, mennyi ert ad nekem. Amelia… ht nem ltod, hogy csak neked akarok jt? Ezrt kldelek el… Nem tudom, mit akar ez a n, de tetszik… egyszeren… azt hiszem, beleszerettem.
|