Hát mindenegyes titkomat talán mégsem kéne, de én is azon leszek, hogy a lehető legtöbbet tudjam meg Tomról.

-          Na és veled mi a helyzet? –másztam ki az öléből és elhelyezkedtem mellette.

-          Velem? –vett elő egy pokrócot és bebugyolált minket vele.

-          Mi akartál lenni, ha nagy leszel?

-          Az, ami most vagyok! Szeretek dolgozni…

-          Örülök, hogy teljesült a vágyad!

-          Igazából nem a munka volt a cél! Fiatalabb koromban rengeteg baj volt velem, nem voltam valami jó gyerek, nem könnyítettem meg anyu dolgát, az egyszer biztos!

-          Miket csináltál?

-          Csavarogtam, minden percemet a nők határozták meg!

-          Szoknyapecér voltál?

-          Az is maradtam… idáig… -húzott magához- Egyszer a testvéremet baleset érte…

-          Billt…

-          Igen, őt! Nem voltam vele, de éreztem, amikor megtörtént! Egy idióta nem látta a piros lámpát és belehajtott Bill kocsijának a hátuljába! Ha egy méterrel előrébb megy… Bele sem mertem gondolni mi lett volna akkor… Bevitték a kórházba, ahogy tudtam, én is mentem! Borzasztó volt úgy látni őt. Anyu kiborult, minden nap sírógörcse volt… Megfogadtam, hogy ha Bill felépül és semmi baja sem lesz, soha többé nem csinálok olyat, ami miatt anyámnak aggódnia kellene! Az volt a célom, hogy tisztességes felnőtt legyen belőlem…

-          Sikerült Tom!

-          Hát azt hiszem, többnyire igen!

-          Tom… sikerült… -csókoltam meg- Ez a meggyőződésem és nem tudsz rajta változtatni!

-          Már csak a te életedet kell helyre tennünk! –simogatta meg az arcom.

-          Az annál bonyolultabb lesz…

-          Kicsim… ketten megoldjuk! Megígérem!

-          Vajon Brad hogy érzi magát…

-          Biztosan pocsékul és már legszívesebben otthon lenne!

-          Jó lenne! –mosolyodtam el.

-          Gyere, vár minket a forró víz! –csókolt a nyakamba.

-          De nem hoztam ruhát… -pislogtam rá.

-          A ruha legyen a legnagyobb gondunk! –mosolygott rám.

-          De azt mondtad…

-          Eláruljak egy nagy titkot? –húzott fel magához.

-          Igen…

-          Imádom a hatalmas barna szemeidet! –csókolt meg- Tudtad, hogy néhol arany pöttyök vannak benne?

-          Tudtam… -forgattam a szemem.

-          Nem tetszenek? –ráncolta a homlokát.

-          Ne mond, hogy neked igen…

-          Imádom őket! Ti nők képesek vagytok utálni magatokon azt, amiért a pasik megvesznek!

-          Megveszel a pöttyeimért?

-          Én mindenedért! De a szemed az egyik kedvenc!

-          Egyik? Mi a másik?

-          Nem tudom, de majd most felfrissítem az emlékezetem! –kacsintott rám és már le is vette a pólómat.

Nagyon nehéz volt Tomnak ellenállnom a jakuzziban, de muszáj volt, különben szex lesz a vége és azt Tom most nem akarja. De azért vigasztalt, hogy neki sincs könnyebb dolga.

-          Alkut ajánlok! –mosolyogtam rá gonoszan.

-          Alkut? –vigyorodott el.

-          Pontosan! El foglak csábítani!

-          Hopsz! –nevetett.

-          Ha sikerül, együtt alszunk! Ha nem, akkor külön!

-          Fogadás?

-          Fogadás! –nyújtottam felé a kezem, és amikor megfogta, magamhoz rántottam és megcsókoltam. Csak a rend kedvéért, ne higgye, hogy olyan könnyű dolga lesz!