- Ezrt a pokolban fogunk gni! –hzott kzelebb Tom mosolyogva. Rajta fekdtem s a kimerltsgtl mozdulni sem tudtam.
- Ugyan mirt?
- Mert gyengk vagyunk… egy htvgt sem birunk ki…
- Mg nincs htvge! s klnben is, a j gy rdekben trtnt…
- Mifle j gy te buja perszna! –csapott a htsmra jtkosan.
- Azt gondoltam, hogy gy taln jobban fogod brni!
- Ahhoz ennl tbb kell! –nevetett.
- A telhetetlensgrt nem jutunk pokolra?
- Nem tudom, majd megltjuk! –kerekedett jra flm…
Reggel hazamentnk pr cuccomrt htvgre, mg tallkoztunk Braddel is.
- Na n megyek! –jtt be a szobmba.
- Remek… -pakoltam tovbb.
- zensz nekik valamit?
- Semmit! –fordultam a szekrny fel.
- Barbi…
- Akkor azt, hogy vasrnap pontban 5-kor itthon vagy! s persze… dvzlm ket… -mondtam csaldott arct ltva.
- Ok! –mosolyodott el- Szia! –puszilt meg, Tommal pedig kezet fogott s elment.
- Helyesen cselekedtl… -lelt maghoz Tom, shajtsom utn.
- Igen? –nztem fel r.
- Igen! Majd ez is kialakul, hidd el!
- Nem akarom, hogy kialakuljon, azt akarom, hogy tnjenek el! –dltem r.
- Minden rendben lesz… -fordtott maga fel s megcskolt.
- Ksznm… hogy velem vagy! –cskoltam meg s benyltam a plja al.
- Szmthatsz rm brmiben! –emelt fel s a falnak szortott- Naj, llj! –lihegte a nyakamba.
- A fene essen beld te aljas szemt! –hunytam le a szemem.
- Mirt? –mosolyodott el.
- Felizgatsz, aztn meg… abbahagyod…
- Csak megcskoltalak! Te jrtl a plm alatt!
- Nekem mr ennyi is elg!
- Ezt megjegyzem! –cskolt a nyakamba.
- H! Akkor mg most dntsd el, mi legyen! Ne szrakozz!
- Ok! Leteszlek… azt hiszem…
- Akkor cskolj meg, hogy lenyugodjak!
- De azt mondtad, hogy az…
- Gyengden…
Testem-lelkem sszefolyt attl a gyengd csktl, amit adott.
- gy j?
- Tkletes… -mosolyogtam fel r.
- Na pakolj, mert mindjrt visszavonom az elhatrozsom! –kszrlte meg a torkt.
- Ok… -drglztem mg oda, aztn visszatrtem a brndmhz.
- Ez gonosz volt…
- Csak vrd ki a vgt! –zrtam be a brndm- Ksz vagyok!
- Akkor menjnk!
Mindent bezrtam, utna beszlltam Tom mell a kocsiba.
- Hossz az t? –krdeztem mr t kzben.
- Pr ra!
- Hm, az j… -mosolyodtam el.
- Mire kszlsz? –nzett rm egy pillanatra.
- n? Semmire! Mirt? –vettem le a csizmmat s a lbaimat felpakoltam a kesztytart tetejre.
- Mit…
- Te csak vezess! –fogtam meg a combjt.
- Barbara… -nyelt egy nagyot- Olyan vagy!
- Milyen?
- Az autplyn vagyunk, hagyd abba…
- llj flre… -sgtam a flbe.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
