- Szex mentes? Ezt meg hogy…
- Az az igazsg, hogy sokat jelentesz nekem! s ppen ezrt! Tudom, hogy nem a pnzem kell! De hagy bizonytsam be, hogy n sem akarlak kihasznlni…
- De… n tudom…
- Remltem, de ez fontos nekem…
- Velem van a baj? –krdeztem s leszlltam rla.
- Dehogyis! risten, nem! Kvnlak, jzusom, mennyire kvnlak, hidd el!
- Ok… ltom, tnyleg fontos ez neked…
- Ksznm! –cskolt meg.
- Akkor n elmegyek, tusolok! Gondolom, akkor nem tartasz velem…
- Nem lenne j tlet! –mosolyodott el.
- Rendben… -mentem is a frdbe s mr megvolt a terv. Akkor is elcsbtom Tomot. Mg nincs htvge, s klnben is, gy majd knnyebb lesz kibrnia azt a kt napot. Hajat mostam s egy trlkzt csavartam magam kr. Kilestem az ajtn, Tom az gyban fekdt s telefonlt. Elnyomtam egy mosolyt s csatlakoztam.
- Igen csi s… khm… -akadt el a szava.
- Tudnl adni valamit? –lltam meg az gy eltt s rtatlanul pislogtam r.
- hm… -mrt vgig- Mi… mire gondolsz… -krdezte rekedten.
- Ruhra! –rntottam vllat.
- P-persze, a szekrnyben… -mutatott a szekrnyre, amiben egyms htn sorakoztak a plk sszehajtogatva. Alattuk farmerek, jobbra pedig ltnyk s ingek. Egy pln akadt meg a tekintetem, valahol a stc tetejn.
Nyjtzkodni kezdtem, de persze a trlkz nem volt elg hossz, hogy mindent eltakarjon.
- n… majd visszahvlak! –hallottam Tom zavart hangjt.
- Fene…
- Melyik kell? –llt mgm Tom.
- Az a barna ott! –mutattam fel.
Levette s a kezembe adta.
- Tessk!
- Ksznm! Van egy alsgatyd?
- Tudod, hol tallod!
- Igaz… -mosolyodtam el- Kivennl nekem egyet, amg ezt felveszem?
- Persze… -ment a fikhoz.
Azonnal cselekedtem, utna szorosan mg lptem.
- Mit…
- Fordulj meg! –sgtam a flbe.
Tom elbb jobbra nzett, a fldn hever trlkzre, majd a mellette lv plra, amit az elbb adott a kezembe.
- Barbara… -nyelt egy nagyot- Tudom, mire megy ki…
- A felt sem tudod! –kuncogtam- Fordulj meg…
- Mi lesz, ha megfordulok?
- Talld ki… -simtottam vgig a mellkasn a plja alatt.
- des… -fordult felm, de mr meg is cskoltam.
Nem kellett csaldnom, azonnal viszonozta s mr az gyon is landoltunk.
- Azrt tged sem kell sokig gyzkdni!
- Minek nzel, kszobornak? –cskolt a nyakamba hesen.
- Nem! Hs-vr ember vagy! s nem rtem azokat a nket, akik csak a pnzedet vettk szre s az embert, aki, azt nem… -hztam magamra.
- rlk…
- Minek?
- Hogy jra elcsbtottl… -haladt cskjaival a nyakamra, a mellkasomra s a hasamra…
Levettem rla az inget s elhajtottam messzire. Nemsokra a tbbi ruhja is ott vgezte. Cskjaimmal minden testrszn vgighaladtam, jra rezni akartam t mindenestl.
Azutn jra knyeztetett s azt hittem, menten meghalok, amikor a cscs fel kzeledtnk. Alig kaptam mr levegt is, de azrt mg kimondtam
- Nem… mr megint te csbtottl el engem…
|