M�snap fel sem keltem az �gyb�l, nem �reztem hozz� el�g er�t. Azt�n d�l k�r�l d�r�mb�lni kezdtek az ajt�n, �gyhogy musz�j volt felkelnem.

-          Barbara! –hallottam Tom k�ts�gbeesett hangj�t k�v�lr�l.

-          Tom… -csuklott el a hangom- Menj el k�rlek…

-          Engedj be! Nyisd ki az ajt�t! Mi t�rt�nt veled?

-          Menj el… -rogytam le az ajt� el�. Tom min�l jobban d�r�mb�lt, �n ann�l jobban �sszet�rtem. Nem, ezt t�nyleg nem mondhatom el neki…

Nagy sok�ra elment, �n pedig r�j�ttem, musz�j besz�lnem vel�k, tudnom kell, mit akarnak most, ennyi �v ut�n, hogy azt�n elk�ldhessem �ket a fen�be. De hogyan l�pjek kapcsolatba vel�k? Megv�rom, m�g �k keresnek �jra, rem�ltem, hogy ez min�l k�s�bb lesz.

K�t nappal k�s�bb, szerd�n cs�ng�tt a telefon.

-          Barbara… -sz�ltam bele.

-          Kisl�nyom!

-          Honnan tudj�tok a vezet�kes sz�mom?

-          A telefonk�nyvb�l… besz�ln�nk kell…

-          Igen! Meghallgatlak titeket… azt�n menjetek vissza oda, ahonnan j�ttetek! A c�gt�l nem messze van egy k�v�z�, ott tal�lkozunk f�l �ra m�lva!

-          K�sz�nj�k!

-          Ne k�sz�nj�tek! –tettem le.

Gyorsan elk�sz�ltem �s m�r mentem is. A h�z el�tt viszont Tomba rohantam, sz� szerint.

-          Szia! Mi van veled, mi�rt nem…

-          Ne most… -b�jtam ki a karjai k�z�l.

-          De…

-          Dolgom van!

-          Hol? Elviszlek!

-          Nem! Ne k�vess! –sz�lltam be a kocsimba �s elhajtottam.

Hamarabb �rtem oda, mint a… a sz�leim, de nemsok�ra �k is beestek. Rendeltek 1-1 k�v�t.

-          Te k�rsz valamit? –n�zett r�m anya… m�r ha annak lehet nevezni azt a n�t.

-          Gyorsan mondj�tok �s ne rabolj�tok az id�met! –d�ltem h�tra- Hallgatlak titeket…

-          Mi… nagyon sajn�ljuk a t�rt�nteket…

-          �gy �rted azt, hogy �nz� m�don elhagytatok k�t gyereket, nem �rdekelve, hogy mi lesz vel�k?

-          Any�d csak azt pr�b�lta mondani…

-          Hogy ti vagytok az �ldozatok, ugye? Mindj�rt els�rom magam, de t�nyleg! �s ne nevezd �t az any�mnak, mert nem az! Ahogyan te sem vagy az ap�m!

-          De…

-          Ny�gj�tek ki v�gre, hogy mit akartok! Nincs p�nz�nk, csak amib�l meg tudunk �lni, �gyhogy nem tudom, mit akarhattok t�l�nk!

-          Egy �jabb es�lyt!

-          Ne nevettess! –�lltam fel.

-          V�rj m�g!

-          Ugyan mire!?

-          Brad mit sz�lt ahhoz, hogy itt vagyunk!

-          Nem mondtam neki! –mosolyogtam r�juk- Hisz meghaltatok m�g 6 �ves kor�ban!

-          Ezt mondtad neki?

-          Nem! De mindketten �gy gondoljuk! �gyhogy teljesen mindegy, mi�rt j�ttetek! Egyik�nk sem k�r bel�letek…

-          Nem �gy nevelt�nk ap�ddal!

-          Na el�g! Nem, nem �gy! Nem neveltetek ti sehogyan sem! Mit k�pzeltek? Hogy mertek idej�nni �s el��llni ezzel? Az �gvil�gon semmit sem tettetek! Csup�n megsz�lt�k, n�r azt sem �rtem minek, ha csak �gy lel�ptek! 10 �v! �s arra k�rtek, hogy csak �gy felejtsem el? Brad alig eml�kszik r�tok! Csak 6 �ves volt az isten szerelm�re! �n j�rtam a sz�l�i �rtekezletekre, �n voltam ott, amikor minden foga kin�tt, �n voltam ott a ballag�s�n, a felv�telij�n, amikor szerelmes lett! Nem tudtok semmit sem r�la! Azt sem tudj�tok, hogy n�z ki, milyen a hangja, a szem�lyis�ge! Nem tudtok ti semmit sem, mert nem ti vagytok a sz�lei! Nem raktatok le semmit sem az asztalra, ami�rt ki�rdemelt�tek az anya, vagy az apa megsz�l�t�st!

-          Szeretn�nk, ha vel�nk t�lten�tek a h�tv�g�t!