Idegesen parkoltam le a ház előtt. Egy ideig csak szemezgettem a lehúzott redőnyökkel, aztán fogtam a táskám és kiszálltam.

Alig kopogtam be, Tom már ajtót is nyitott.

-          Szia! –mosolygott rám csillogó szemekkel.

-          Khm… Jó napot Mr. Kaulitz… -néztem rá gyanakodva.

-          Kerülj beljebb!

-          Nos, mi lenne a munka? –léptem be, és azon nyomban fordultam is vissza, de már hiába, az ajtó becsukódott előttem és Tom diadalittasan vigyorgott rám- Mi ez az egész? –kérdeztem.

-          Nem egyértelmű? –lépett közelebb, mire én hátrébb.

De, egyértelmű volt, minden négyzetcentiméter árulkodó volt. Ez a lakás csábításra volt előkészítve… és félek, nem is lesz olyan nehéz ez a feladat.

-          Azt mondta…

-          Tudom, de muszáj volt hazudnom és ezért bocsánatot is kérek! Máskülönben nem jössz el…

-          Ez aljas húzás volt!

-          Akkor megbocsátasz? –mosolyodott el- megkönnyebbültem!

-          Nem! És most engedj elmennem! –vettem célba a bejárati ajtót, de félútig sem jutottam, elkapott.

-          Nem engedlek, legalábbis még nem most… -húzott magához jobban- Játszunk kicsit…

-          Ne… -tiltakoztam erőtlenül.

-          Tetszeni fog! –nyomott a falhoz és szorosan hozzám simult, hogy mozdulni se tudjak.

-          Tom! –nyögtem fel az egyik nyakcsókjától.

-          Csapdában vagy kedvesem! –csókolt meg, mire teljesen elgyengültem. Ekkor lazábbra vette a szorítást és elvett valamit az egyik polcról. Egy szál rózsát.

-          Mit…

-          Ezt a rózsás dolgot igazából veled csináltam először… -simított végig az arcomon a virág selymes szirmaival- Még kezdő vagyok, nézd el nekem… -adott egy újabb lágy csókot ajkaimra- De szorgalmasan fogok gyakorolni! –mosolygott.

-          Ne…

-          Ó, de igen! –bólogatott és rögvest gyakorolni kezdett… rajtam.

-          Tom… -sóhajtottam fel.

-          Úristen de kívánlak! –csókolt meg szenvedélyesen- De még nem most! –vett fel a karjaiba és az ágyába vitt.

-          Azt mondtad…

-          Nem is azt csináljuk, de örülök, hogy te is türelmetlen vagy már! –hozott zavarba.

-          Nem… én nem…

-          Css, majd mindjárt beszélhetsz! –csókolt meg, majd a csípőmre ült és kezeimet a fejem fölött összekulcsolta a sajátjával- Most kérdezz feleleket játszunk! Én kérdezek és te felelsz! Ha nem az igazat mondod, megcsókollak!

-          Ne…

-          Egy kis bemelegítő kérdés! –gondolkodott el- Itt akarsz lenni az ágyamban?

-          Nem!

-          Hát ez sajnálatos! –csókolt meg annyira gyengén, hogy azt hittem, mentem lefolyik a gyomrom az ágyról velem együtt- Na érted már?

-          Tom, ez…

-          Css, mostmár élesben megy! –fészkelődött rajtam, minek következtében felnyögtem- Ezt valami irtó dögös volt! Á, elvonod a figyelmem! –nyelt egy nagyot, aztán megköszörülte a torkát- Az első! Gondolom láttad távozni tőlem azt a nőt…

-          Igen… -mondtam halkan.

-          Féltékeny voltál!

-          Én? Nem! –néztem oldalra inkább.

-          Oké… -csókolt meg jó alaposan- Én elmondtam a szabályokat, magadra vess!

-          De…

-          Második kérdés… félreértetted a helyzetet…

-          Semmi közöm hozzá!

-          Oké, akkor mondjuk, hogy a kitérő válaszokért egy mínusz ruhadarab jár! –vigyorgott.

-          Ezt nem teheted!

-          Újabb csók…