- Esetleg… zavarok? –krdezte Bill, mire Bess annyira hallra rmlt, hogy legurult az gyrl… m a frfit is rntotta magval, aki egyenesen rajta landolt.
- Ez… a maga szobja… -llaptotta meg a n.
- Milyen elms…
- Azt hiszi, szndkosan ide jttem be? Nem nztem az ajtt…
- Mirt nem?
- Mert… ahj, szlljon mr le rlam!
- Na s amikor maga dlt az n gyamra? Tudok jobbat! Na s amikor maga dlt RM???
- Mondtam mr, hogy nem volt szndkos, esedezem a bocsnatrt! s most… leszllna vgre rlam?
- Ht nem is tudom…
- Mondja Bill, maga desszj?
- Igen…
- Nos… -rgta meg Bess a legnemesebbik szervnl Billt, aki fjdalmban legurult rla, a n felpattant, leporolta magt, majd visszanzett a frfira- gy kszl a mogyorkrm! –mosolygott le r, aztn tvozott.
- Ezt… ez mg… uhh… -Bill csak fekdt a padln s nzett a n utn. Ezt mg kamatostul vissza fogja kapni, az biztos. Mi a fent kpzel, bejn, rfekszik s mg meg is rgja? Elment az esze?
Bess a szobjba meneklt, nehogy brki is meglthassa azt a zavart kifejezst az arcn. Na meg azt a szles vigyort. Mi tagads, jl esett neki megrgnia Billt, megrdemelte. mondta neki, hogy szlljon le rla… de Bill nem tette. Ht most megkapta.
Bill nem nyugodott, inkbb gondolkodott. Meg is volt a bosszhadjratnak terve, mr csak meg kellett valstania. Elszr is, meg fogja gylltetni t az anyjval. Felnyitja a szemt, hogy Bess ne mis olyan j kislny, mint amilyennek hiszi. Amint sszeszedte magt, le is ment hozz.
- Anyu, beszlnnk kell!
- Mondd kisfiam, mi aggaszt?
- Tudod te, hogy milyen vadllatot trtk meg a hzban? Kzveszlyes s… s egy vadllat!
- Azrt n nem mondanlak vadllatnak, csak szenvedlyes vagy!
- n nem magamrl beszlek anya! –shajtott Bill, trelmt vesztve.
- Ht kirl? –nevetett Simone.
- Bessrl! Meg… megrgott…
- Mirt, mit csinltl?
- n? Semmit!
- Bill? –nzett r that tekintettel az anyja.
- n csak fekdtem az gyamban, amikor egyszer csak azt rzem, hogy valaki rm ugrik! Bess volt az, aztn lerntott a fldre! Azt mondta, nem tudta, hogy ez az n szobm, nem figyelt…
- Akkor nem figyelt…
- Igen? s akkor sem figyelt, amikor… oda rgott?
- Hova?
- Ht… ODA!
- Jaj kisfiam, biztosan megrdemelted…
- Mi? Ennyi? Megrdemeltem? Nem is az n prtomon llsz?
- Istenkm, nem az vodban vagyunk… ezt Bessel beszld meg, most n mit csinljak? lltsam sarokba?
- Pldul! –trta szt a karjt.
- Elment az eszed…
- Hvd le s mondd meg neki!
- Te most ezt komolyan gondolod?
- Hallosan! –stlt a lpcshz az nekes s felszlt- Bess! Anyu beszlni akar veled!
- Agyadra ment a friss leveg… -dnnygtt Simone.
- Igen? –baktatott le a lpcsn a n.
- hm…
- Anyu mondani akar valamit! –vigyorgott Bill elgedetten.
- Igaz… hogy megrgtad?
- Tessk?
- Igaz?
- Igen, de…
- Ez esetben… a fiam szeretn, ha megbntetnlek…
- Mi ez, voda?
Bess nem hitt a flnek. Mi a fene… Billnek agyra ment valami? Ennyire azrt nem rgott nagyot s klnben is, felntt emberek. Ez a bossz hadjrat elg gyerekes hzs… De Simone miatt engednie kell, tudja, mennyire szereti a fit, s ha ezzel Bill megnyugszik, akkor Simone is.
- Khm… a nap htralev rszben ki kell takartanod a lakst!
- Mi?
- Ez az! –Bill.
- s te fiam, felgyeled!
Bill mr rgtn nem vigyorgott annyira…
|