Tom kifakadsa utn Tod anyja sz nlkl beviharzott a vizsglba, ahonnan pr perc mlva jtt ki, Toddal egytt.
- Na? –krdeztem- Mi baja?
- Khm… megzzdott! Egy htig nem hasznlhatja, szerencsre a bal keze srlt meg, nem a jobb…
- Nagyon fj? –szlt bartjhoz Brad.
- Annyira nem!
- Kirly!
Na igen, fik. Mg egy zzdst is kpesek j dologknt felfogni, st, egyenesen dics harci srlsnek.
Szerencsre Todnak nem voltak nagy fjdalmai s a karja is csak kis mrtkben zzdott meg. Az anyja egy halk ksznsflesg utn hazavitte.
- Jl vagy? –krdezte Tom gyengden a kocsiban. Miutn hazavitt minket, Brad bement, mi pedig ott maradtunk mg egy kicsit az autjban.
- Persze! –erltettem magamra egy mosolyt.
- Ugye nem magadat hibztatod? –ltott t rajtam.
- Nem… de ha itt vagyok, taln…
- Kicsim, nem lehetsz ott mindenhol! Megbukott s elesett! Rendbe jn, egy ht az egsz!
- Amilyen jl indult a nap, olyan rosszul folytatdott…
- Visszajssz? –cskolt a nyakamba.
- Nem hiszem, kimerltem! Amgy sem aludtam valami sokat az jjel s akkor mg ez is…
- Ok, egy kifogs elg lesz! –mosolyodott el.
- Ez nem…
- Pihenj! –cskolt meg- Majd hvlak!
- De te esetleg maradhatnl…
- Az gy nem j, pihenned kell! Ha n melletted fekszem, nem ttlenkedem! s k sem! –mozgatta meg az ujjait.
- Javthatatlan vagy! –mosolyodtam el.
- Fekdj le s lvezd ki…
- Mst is lveznk… -cskoltam a nyakba.
- Na szllj ki, mert leteperlek!
- Ok, ok! –cskoltam meg- Egybknt szerintem helyes vagy gy borostval… szia! –szlltam ki, s miutn elhajtott, n is bementem.
- Ht ez mi volt? –krdezte Brad a konyhban, az ablakon kifel bmulva.
- Mi? –tltttem magamnak egy bgre tet.
- Lttalak titeket! –fordult felm- A kocsiban!
- ! Mit lttl?
- A cskot! Mi van kztetek?
- Semmi…
- Lefekdtetek?
- Tessk? Honnan veszed ezt? –nyeltem flre kis hjn.
- Ugyan mr, nem vagyok gyerek… Pontosan tudom, mi trtnik, ha egy frfi, meg egy n…
- Ok, rtem!
- Szval? Semmi? –indult kifel.
- a fnkm… -adtam kitr vlaszt.
- Hm… kr! Tom rendes ember… -nzett mg vissza rm, majd elment.
- Az… rendes… -mosolyodtam el.
A szobmba vonultam, letusoltam, utna bedltem az gyba.
Egsz nap aludtam, dt volt ennyi lustlkods.
- Igen? –vettem fel a telefonomat estefel.
- Szia, aludtl?
- Tom? Ami azt illeti…
- Engedj be!
- Tessk? Ezt hogy…
- Itt vagyok az ajt eltt, de nem akartam kopogni, htha Brad nem tudhat a trtntekrl…
- rtem! –ltem fel kmsan.
- Szval?
- Mit szval? –stottam egyet.
- Te tnyleg aludtl! –mosolyodott el- Beengedsz? Adni akarok valamit, amit nlam hagytl!
- Ok, egy pillanat! –felvettem egy kntst s halkan ajtt nyitottam.
- Szia! –esett ajkaimnak egybl- me, ez az! –nyjtotta nekem a rzst- De igazbl magamra cloztam!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
