- hes? –fordult felm Tom hirtelen.
- Nos… egy kicsit…
- Evett a tortbl?
- Nem…
- Mirt nem? –lepdtt meg.
- Nem tudom… -rntottam vllat- Nekik csinltam…
- n repetztam is… -vgott bnbn arcot.
- Nem baj! –nevettem.
- Ksztek valami vacsort!
- Nekem egy szelet kenyr is megteszi!
- Mg mit nem! Ilyen isteni torta utn! Mesl nekem addig?
- Mirl mesljek?
- Magrl!
- Ez nem fair, most maga mesljen!
- Van egy testvrem! a mindenem. Meg a szleim! Nylasan hangzik, mi?
- Nem! pp ellenkezleg!
Tom nagyon sokat meslt magrl, az letrl, a csaldjrl, s az emlkeirl. Sokkal jobban megismertem t s ekzben meg is vacsorztunk.
- Nagyon finom volt ez a melegszendvics! –trltem meg a szm egy szalvtval.
- Ksznm, bort?
- Hm… egy nagyon kicsit!
- Nem brja?
- Nem igazn! –mosolyodtam el.
- Nyugi, keveset ntk! –rakott le elm egy poharat s flig megtlttte.
- Ksznm.
- Egszsgre! –kortyolt bele- Na s mondja… a szleik hol vannak?
- Fogalmam sincs, de szintn szlva, hidegen hagy… nekem k nem a szleim…
- s ha felbukkannnak, mit tenne?
- Foggal, krmmel harcolnk Bradrt!
- Nagyon szereti t…
- Az letemnl is jobban! Az csm… senki sem veheti el tlem…
- Ne haragudjon rm, egy rzktelen tusk vagyok…
- Nem, hagyja csak…
- Az igazsg az, hogy megvltoztam! Az a csk…
- A szilveszterire gondol?
- Igen! gy rzem, teljesen ms ember lettem tle! Megismertem magt, holott 2 ve az asszisztensem! s ha arra gondolok, hogy milyen helyzetben van…
- Ez nem a maga problmja, igazn…
- Tudom… mgis rossz rzssel tlt el, s segteni akarok! Csak fogalmam sincs, hogyan tegyem gy, hogy ne szljak bele az letbe tlsgosan! Mert azt ugye nem viseli jl…
- Kedves, hogy segteni akar, de…
- Nzze, brmi bntja, nekem elmondhatja, meghallgatom! –tette kezt az enymre. Legyen az brmi! Tnyleg! Brmi! –nzett mlyen a szemembe, mire kis hjn elsrtam magam- Jesszus, megint valami rosszat mondtam!
- Nem, nem, n csak… mg nem sokan ajnlottk fel a segtsgket s… jl esik, higgye el!
- Akkor mosolyogjon, mert az jobban ll, na mit gondol? –simtott vgig arcomon, amit csak ledermedten hagytam.
Moccanni sem tudtam, csak nztem Tom szembe, s mintha egyre kzelebb lett volna az arca.
- Tom…
- Css… -fogta meg az arcom, s amikor ajka tallkozott az enymmel, meghaltam s jj szlettem. Automatikusan lecsukdtak a szemeim s hagytam, hagy beczgessen finom hsos ajkaival.
- Ne haragudjon… -szakadt el tlem.
- Semmi… -kapkodtam leveg utn- Semmi baj…
- Barbara… -shajtott, majd megfogta az arcom s beletrt a hajamba, elbb egyik, majd msik csukott szememre adott cskot, aztn lecsapott a szmra, n pedig kszsgesen engedtem utat kvncsi nyelvnek s szenvedlynek…
|