-Ne haragudj rám, gyáva voltam!

-Felejtsd el! –indította el a liftet újra, ami pár másodperc múlva felért- Gyere! –vett fel a karjába és visszavitt a szobámba, ahol Jessica volt már felöltözve.

-Szia… sztok…

-Magunkra hagynál pár órára? –kérte Tom.

-Persze! Kiveszek egy másik szobát! –ment is ki.

-Így ni! –tett le az ágyra óvatosan- Rendben vagy? –ült le az ágy szélére. Felültem vele szemben és az ölébe ültem.

-Igen, minden oké! –öleltem magamhoz.

-Szeretlek! –húzott közelebb.

-Áú!

-Mi baj?

-A gyomrom! –mosolyodtam el és letöröltem a maradék könnyeimet.

-Értem! –mosolygott ő is- De majd megszokod! Mert sokszor fogod halani!

-Hogy szerethetsz még ezek után? –bújtam a nyakához.

-Egyszerű! –rántott vállat- Megszokás! –nevetett.

-Vicces! –haraptam a nyakába gyengéden.

-Tudom… Hozzám költözöl?

-Nem tudom! Billt nem…

-Saját házam van!

-Mióta?

-Tegnap óta!

-Milyen ház?

-Majd meglátod! –csókolt meg.

-Kíváncsian várom! –mosolyodtam el, aztán eszembe jutott az én házam… pontosabban, amit eladtam.

-Mi a baj?

-A ház… eladtam…

-Találunk ugyanolyat! –simogatta meg az arcom.

-Biztosan! –erőltettem magamra egy mosolyt.

-Na, ne legyél ilyen szomorú! Azért nálam sem lesz olyan rossz!

-Tudom! De neked is tudnod kell, hogy nem tudok jól főzni! A saját kis könnyű dolgaimat még el tudom készíteni, de a többit! És nem szeretek korán kelni! Reggelente nyűgös vagyok, és…

-Melyik házi sárkány nem az? –vigyorgott rám.

-Héé! –néztem rá összeszűkült szemekkel.

-Csak vicceltem! –emelte fel a kezét, amit én ki is használtam és rálöktem az ágyra.

-Most megbűnhődsz!

-Büntess csak!

-Perverz!

-Te meg vadmacska!

-Szót se többet! –csókoltam meg.

-Egyet értek! -kapott ajkaim után és közelebb húzott.

Azt mondják, hogy a veszekedés utáni szeretkezés semmihez sem fogható. De ehhez képest az semmi. Napokig ott voltunk, alig mozdultunk ki a szobámból, na és az ágyból…