Elegem volt m�r a veszeked�sb�l �s mire Tom haza�r a munk�b�l, el akartam t�nni. F�nysebess�ggel pakoltam �ssze azt a p�r cuccot, �s a h�zamhoz mentem, ahol addig veszekedtem az egyik szakemberrel, am�g ki nem hozta a h�l�mb�l az irataimat �s a p�nzt�rc�mat. Hamarabb kellett volna idej�nn�m, de a sokk miatt nem igaz�n jutott ilyesmi az eszembe. Onnan egy sz�llod�ba vettem az ir�nyt. Az egyik koll�gan�m h�vott, akit szint�n Jessic�nak h�vtak.

-Szia Jess! –vettem fel.

-Szia!

-Mi a helyzet? Munka? –k�rdeztem.

-Igen! Tal�ld ki hol! Na? Na? �lmaink v�ros�ban, P�rizsban! –ujjongott.

-Nem mondod! –mosolyodtam el. V�gre valami j� is t�rt�nik.

-Bizony! �gyhogy pakolj, mert holnap utazunk!

-El sem hiszem! –vigyorogtam m�g sz�lesebben.

-Hidd csak el, mert holnap m�r az Eiffel-tornyot fogjuk megm�szni, azt�n ir�ny a divatbemutat� a divat f�v�ros�ban!

-Ez pazar! Ez kell most nekem! Egy utaz�s, m�gha nem is a vil�g m�sik fel�re! Im�dom P�rizst! Kisl�ny korom �ta odavagyok �rte!

-Egy teljes h�nap el�g lesz bel�le?

-Mi az hogy… Egy h�nap? –bizonytalanodtam el hirtelen, mert Tomra gondoltam. Igaz, hogy az ut�bbi id�ben egyfolyt�ban veszekedt�nk, de nem tudom, hogy b�rom majd ki n�lk�le addig.

-Baj van?

-Ja, nem! Nincs semmi! Minden a legnagyobb rendben! Holnap �rted menjek? Vagy te j�ssz?

-Megyek �n!

Megbesz�lt�k mikor �s hova j�jj�n, �n pedig egyre izgatottabb lettem az utaz�s miatt. Egy kis kikapcsol�d�s j�t fog tenni, m�gha dolgozni is megyek oda. Im�dni fogom.

-A sz�lloda el�tt tal�lkozunk, ok�?

-T�k�letes, akkor holnap!

-Igen, szia! –tettem le.

El�g vegyes �rz�seim voltak ezzel az utaz�ssal kapcsolatban. Felh�vtam Billt, musz�j volt egy igazi bar�ttal besz�lnem. Sajn�ltam, hogy Tommal t�nkre tett�k a legjobb bar�ti viszonyt. Miut�n Billel is besz�ltem, elmentem v�s�rolni n�h�ny ruh�t �s a bankban �tutaltam Tom sz�ml�j�ra is egy bizonyos �sszeget, ami�rt annyi mindent vett nekem. Nem szeretek tartozni, �s b�r tudom, hogy nem v�rja el, hogy visszaadjam, de jobb szeretek senkinek sem tartozni.

Vissza�rve a sz�llod�ba ellen�riztem m�g a cuccaimat, hogy minden megvan-e, azut�n vettem egy forr� f�rd�t. A gondolataim persze v�gig Tom k�r�l j�rtak. S�rni tudtam volna, ha eszembe jutott, hogy besz�lt velem az elm�lt napokban.  De akkor is, ha csak arra gondoltam, �n is vele…

Nem kellett volna azon az est�n megt�rt�nnie �s akkor most nem lenne ez. Nem kellett volna gyeng�nek lennem. Nem szabadott volna minden porcik�mnak akarnia…