-Olyan furcsa, hogy ilyen jl fogadtad! s gy rlk!
-Mi rtelme lenne, ha kiakadnk? Klnben is, neked lenne r okod, hogy kiakadj, nagyon elhanyagoltalak! Boldogtalan voltl, ez a minimum, hogy most a te boldogsgod az els! Komolyan gondoltam azt, hogy bartok vagyunk!
-n is! –mosolyogtam r- Ksznm! –leltem meg szorosan.
-Fel a fejjel! Szeretlek mindketttket, rossz ltni, hogy gy kivagytok! –simogatta meg a htam.
-Ksznm!
-Nem! n ksznm, hogy tnyleg bartok maradtunk s bzol bennem! Ha segtsg kell, habozs nlkl szlj, ok?
-Hallottad, hogy Tom felmondott? –engedtem el.
--Igen! –shajtott Bill- Elment az esze!
-Rvettem, hogy menjen vissza!
-Visszament? De j, imdta azt a sulit, alaptotta, vtek lett volna, ha csak gy eldobja!
-Igen, szerintem is! gyhogy ma reggel visszament!
-Ksznm!
-Ugyan, szere… -a szm el kaptam a kezem, ahogy rjttem mit akartam mondani
-… ted? –fejezte be Bill floldalasan mosolyogva.
-N-nem! Iz… n csak… nem!
-Nem?
-De! Vagyis nem! Hagyjuk! –lettem egyre vrsebb.
-Szereted, tudom! Ez szmomra nem j informci, ne lgy zavarban! Ez max neked az!
-Ezt hogy rted?
-Hogy most vallottad be magadnak, hogy igazn mit rzel irnta!
-De ht…
-Gondolkozz ezen! llt fel- Ne kombinlj! Csak gondolkodj! –adott egy puszit a homlokomra, majd elment.
Nem nagyon akarztam visszamenni Tom mell, gy a nappaliban lv kanapt foglaltam el.
Kis id mlva arra bredtem, hogy valaki felvesz a karjba, de mr nem volt kiderteni, hogy ki, br volt egy sejtsem. Puha gyat reztem magam alatt, majd a kt ers kar is elengedett. Az gy benyomdott mellettem, jelezvn, hogy trsasgom lesz, de nem foglalkoztam vele, csak aludni akartam mr vgre ez utn az iszony nap utn.
Gyengd nyakcskolgatsokra bredtem reggel s mr biztos voltam benne, ki hozott ide…
-Tom… -hzdtam el.
-J reggelt! –mosolygott rm.
-Bartokban egyeztnk meg tudtommal!
-Na s? -kzeledett megint. Mg volt br a kpn a tegnap este utn…
-Tom!
-Csak titkolzni voltam j, mi? gy izgibb volt? –viharzott ki becsapva maga utn az ajtt.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
