-Krem, menjen ki! –utastott az egyik tzolt.
-De…
-Gyere! –ragadott karon valaki s kihzott onnan.
-Te mit keresel itt? –kszkdtem a knnyeimmel s felnztem Tomra.
-Lttam a fstt s…
-Remek! Akr mehetsz is! De n nem hagyom, hogy legjen! –mentem volna vissza a hzba.
-Maradj nyugton! –rntott vissza- Csak tban lennl a tzoltknak! Hagy tegyk a dolgukat!
-Mert… n mindenkinek csak tban vagyok! –khgtem.
Kaparta a fst a torkomat, alig kaptam levegt.
-Tiszta fst vagy! Nem msz be, bajod esik!
-Mit rdekel…
-Jessica! –fogta meg a karom.
-Hagyj mr bkn! –lktem el- Oda mindennek, imdtam ezt a hzat, szenvedtem vele s most vge!
-Jess…
-Menj mr! –fordtottam neki htat.
-Nem! Itt maradok! Melletted! –lelt t htulrl, a srs s a khgs miatt mr erm sem volt ellenkezni.
-Elnzst hlgyem! –jtt oda az egyik tzolt.
-Igen? Mi van a hzzal?
-A konyha legett s a tz tterjedt az elszobra, de nagyobb krt nem okozott, a tart elemek sem srltek! Eloltottuk a tzet, de a konyha teljesen legett.
-rtem…
-Sajnljuk! Jl rzi magt? A ment mindjrt itt lesz!
-Nem kell… ment… Kutya bajom! –khgtem.
-Muszj kivizsglnunk, nem kockztathatjuk meg, hogy akr csak kis mrtkben is fstmrgezst kapott!
-De…
-Itt fogjuk vrni az orvosokat! –biztostotta Tom.
-Rendben! Viszont ltsra! –hagyott magunkra.
-Ez pazar! –shajtottam, amit jabb khgs kvetett.
-Jl vagy? –nzett le rm Tom aggodalmasan.
-Nem! Egyltaln nem vagyok jl…
-Mi trtnt?
-Ahogy… elmentl ott csrgtem mg egy darabig… eltted pp ebdet fztem… s aztn gett szagot reztem! s mikor odartem mr gett a fggny! –szipogtam mg mindig.
-Az n hibm…
-Nem! Az enym… figyelmetlen voltam s most oda a hzam! Nem tudom, mit csinljak, amg rendbe hozzk…
-Gyere vissza hozznk! Van vendgszoba, tudod!
-Nem… majd szllodba…
-Meg ne halljam, hogy szllodba msz baba, visszajssz addig hozznk! –parancsolt rm ellentmondst nem trve.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
