-�… �rtem! –k�sz�r�lte meg a tork�t Tom, hirtelen �gy �rezte, menten megfullad a sz�razs�gt�l.

-Sz�val �n azt mondom, hogy legyen boldog vele… veled!

-Tess�k?

-Igen, t�ged szeret, l�tom rajta! Annyira meg akart v�deni!

-De mi nem lehet�nk egy�tt! Elment, hetek �ta nem is hallottam fel�le!

-K�rdeztem, hogy most hol lakik, azt mondta a v�rosban, de t�bbet nem mert mondani! Mert tudja, hogy �gyis elmondan�m neked! –Bill.

-Sz�val a v�rosban… tal�n a r�gi h�z�ban… im�dta!

-Nem tudom, lehets�ges, n�zd meg!

-J�! –�llt fel Tom- De…

-Tom! Semmi baj! –�lelte meg Bill- Komolyan! Mindkett�t�ket szeretlek, fontos a boldogs�gotok!

-De biztos…

-100% b�tyus! Menj! Sok sikert! –engedte el Tomot, aki egy k�sz�n�m ut�n el is ment otthonr�l.

Tom ideges volt �s nem igaz�n a tal�lkoz�s miatt, d�h�s volt r�m, ami�rt ennyi ideig nem is kerestem, azt�n most hirtelen felbukkantam. Kiab�lni szeretett volna, kiadni mag�b�l a d�h�t, a csal�dotts�g�t.

Eb�det k�sz�tettem, amikor valaki csengetett. Gondoltam biztos az egyik szomsz�d az, mivel m�s nem tudja, hogy itt vagyok, de amikor megl�ttam Tomot az ajt�ban, lefagytam.

-Gondoltam, hogy itt vagy, im�dod ezt a h�zat! –k�z�lte ridegen.

-Tom…

-Mi�rt j�tt�l el? Mi�rt nem kerest�l?

-…Id� kellett…

-Persze! Ink�bb csak �nz� volt�l!

-Tess�k?

-J�l hallottad! �s tudod mit? Tov�bb l�ptem!

-Helyes, mert �n is! –jelentettem ki.

-Igaz�n? –j�tt k�zelebb.

-Igaz�n! –l�ptem h�tr�bb.

-T�nyleg?

-T�nyleg!

-Akkor mi�rt van rajtad a p�l�m? –n�zett a szemembe.

-�n… -kaptam el a tekintetem zavartan.

-K�rem vissza!

-Mi? –ijedtem be, mivel a p�l� le�rt a combom alj�ig, �gy nem is volt rajtam m�s, csak feh�rnem�.

-K�rem! –ny�jtotta �rte a kez�t.

Vettem egy m�ly leveg�t, levettem �s odadobtam neki. Elkapta �s j�l v�gign�zett rajtam, ami el�gg� zavarba hozott. Jobban meg sem tudna al�zni.

-K�sz! –fordult sarkon.

-Meg�g�rted! -sz�ltam ut�na halkan.

-Tess�k? –fordult fel�m.

-Meg�g�rted, hogy b�rmi t�rt�nj�k is, ugyanolyan j� bar�tok maradunk…