Úgy látszik a helyzet ismét megváltozott, most Tom a figyelmes és ismét Bill az, akit fikarcnyira sem érdeklek. Ebbe bele fogok őrülni…

-Bezárom az ajtót! –néztem fel Tomra.

-Miért?

-Hát nem a tolvajok miatt! –mosolyodtam el.

-Áá, értem! –mosolyodott el olyan Tomosan, én pedig bezártam az ajtót és visszamentem hozzá.

Gyengéden magához húzott és lágyan megcsókolt. Éreztem, hogy ez az együttlét érzékibb lesz, mint az eddigiek, itt a fő cél az lesz, hogy minél többet kényeztessük egymást és nem bántam. Erre volt szükségem, Tom jól megérezte és jól is csinálta.

Szeretem Tomban a sokoldalúságát. Mindig megnevettet, ha rossz kedvem van, de komolyan is lehet vele beszélni. Ha törődés kell, törődik velem, ha egyedül akarok lenni, megérti és nem kérdezősködik. Tom… ő lenne a tökéletes pár a számomra? Vagy csak azért viselkedik így, mert a szeretőm? Amikor barátok voltunk is így viselkedett, leszámítva a csókokat és az együttléteket.

-Min gondolkodsz? –simított ki egy hajtincset az arcomból Tom.

-Nem tudok betelni vele…

-Mivel?

-Hogy ennyire tökéletes vagy…

-Ó, korántsem vagyok én tökéletes! Látnád a gondolataimat! –nevetett édesen.

-Te kis perverz!

-Én? Csak mert elképzelem, ahogy epreket eszek le a hasadról egy kis tejszínhabbal, miközben te édesen harapdálod az alsó ajkad halkakat felsóhajtva…

-Tom… -szóltam rá- Zavarba hozol… -pirultam fülig.

-Miattam vagy zavarban? –ült fel.

-Igen! –takartam el az arcom- Mert ilyeneket mondasz…

-Most szívesen megcsókolnálak! –harapott az alsó ajkába.

-Tedd azt…

-De ott van a kezed…

-De nincs odaragasztva!

-Hát jó! –elkezdte csókolgatni vállam vonalát, majd a kezemet, kézfejemet, míg végül elvetten az arcomról a kezem és ajkai tán kaptam- Na mi az. Mit akarsz? –húzta el az arcát.

-Ne gonoszkodj…

-Gonosz? Én:

-Igen, te! –bólintottam határozottan.

-Na, megállj csak! –csúszott lentebb és elkezdett csikizni, kihasználva a helyzetet, hogy minden porcikám csikis.

-Ne! Hagyd abba, könyörgök!!! Nem vagy gonosz! –mondtam, mire abbahagyta és megcsókolt.

-Azért! –mosolyodott el két csók közt.

-Szeretlek! –mondtam ki hirtelen.