- des vagy Brad! –hatdtam meg- De… most mr tnyleg menj… -engedtem el.
Nem akartam, hogy lssa, mekkora szksgem van segtsgre. csak tanuljon. A tbbit majd megoldom n…
Miutn magamba diktltam pr bgre tet mzzel, fejfjs s lzcsillaptval, a frdbe mentem.
Nem reztem magam elg ersnek a munkhoz s egy cseppet sem voltam jobban.
Egy ra prblkozs utn vgl felhvtam Rebect, hogy ma ne szmtson rm, kidltem. Vgighallgattam, hogy k megmondtk, hogy pihenjek s ehhez hasonlk, utna letettem s visszadltem az gyba.
Ks dlutn trtem magamhoz s mivel tudtam, hogy Brad ksbb r haza a kosr edzse miatt, kikltztem a nappaliba, s ott szerveztem a pnteki dolgokat. Elszr is a kaja… azt is le kell szervezni, utna…
- Ki lehet ez? –kaptam fel a fejem a csngsre.
Bradnek mg tl korai, s amgy sem csngetne, maximum, ha elvesztette a kulcst.
- Brad, mi van az edzsssel? –nyitottam ki az ajtt, de ott nem az csm llt, hanem Tom. Nem ltszott valami boldognak.
- Hel… -jtt be.
- Maga…
- Beteg, igaz? Mondtam! Ugye mondtam, hogy vigyzzon magra?
- Igen, megmondta! Most rl?
- Taln gy nzek ki? Barbara…
- Nzze, tudom! Feleltlen voltam! Beteg vagyok, pocskul rzem magam! Tessk, kimondtam! Ezt akarta hallani? Most pedig ha megbocst…
- Min dolgozik? –nzett pr cetlire a nappali asztalon.
- Szervezek!
- Mit? Segtek!
- Ez csak rm s Bradre tartozik…
- , szval a szlinapjra kszl? Meglepi valamivel?
- Igen… egy bulival! A bartaival!
- Kitn tlet, ismerek egy remek szlltt, gyis jn nekem egy hatalmas szvessggel! Az telekre nem lesz gondja!
- De…
- Van mg valami?
- n nem krtem Mr. Kaulitz…
- Tudom, maga soha semmit nem kr…
- Ha aggasztja, laptopon is tudok dolgozni valamennyit…
- Mi? Nem! Beteg! Ne lssam munka kzelben!
- De…
- Figyelmeztetem!
- Ok… -hkltem htra, aztn meg is szdltem.
- H! –kapott el- Jl van?
- Kutya bajom…
- Ez magnl a nemet jelenti? –vett fel a karjba- Jjjn, fekdjn le…
- Ne haragudjon… -frtam arcomat a nyakba s elbgtem magam. Ha beteg vagyok, mindig gyorsan elrzkenylk.
- H… minden rendben? –rakott le az gyamra- Hozok egy j forr tet, j sok mzzel, rendben?
- Rendben… -sgtam elcsukl hangon.
- Pihenjen! –takart be gondosan, majd kiment.
Mire visszart, mr fllomban voltam, gy biztosan azt is csak lmodtam, hogy lelt mellm s simogatja az arcom…
Brad rkezsre bredtem fel s egybl Tomot kerestem, de persze hiba. Elment volna...
Biztosan neki is van jobb dolga, mint egy beteg nt pesztrlni.
- Ksznm, hogy elmosogattl! –nztem vgig a csillog-villog konyhn.
- Jobban vagy mr?
- Egy kicsit!
- Akkor j, n megyek leckt rni, te pedig pihenj, ok? Ja igen! –fordult vissza- Egybknt nem n mosogattam el!
Nem? Akkor… Tom???
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
