-Hát ez mi? –kérdeztem izgatottan.
-Nyisd ki és meglátod! –vigyorgott rám.
-Oké! –vettem át a dobozt és kinyitottam- Aszta! –láttam meg a benne lévő gyönyörű nyakláncot- Ez eszméletlenül gyönyörű! Tom ez… ezt nem fogadhatom el!
-De igen!
-Ez… ugye nem gyémánt? Ennyit nem költhettél rám!
-Ha azt mondom kristály, elfogadod?
-Tom…
-Kérlek, fogadd el! Sorra jártam a boltokat, megláttam ezt és te jutottál eszembe, így megvettem! Ne sérts meg azzal, hogy visszautasítod!
-Hát… jó! De csakis azért, hogy ne sértselek meg!
-Hát persze! Este vacsizni megyünk, szóval csípd ki magad! Ez a te napod, megérdemled, hogy mindenki csak rád figyeljen és utánad nézzen! Nem mintha eddig nem néztek volna!
-Kik lesznek ott? Csak mi ketten?
-Gustav, Andreas, Georg, Franziska, anyuék, bár ők nem sokáig maradnak és még egy csomó ember, akiket nem is ismerönk!
-Szóval nagy buli lesz!
-Nagyot érdemelsz!
-Tom, ne fújd fel! Te még jobban izgulsz, mint én!
-Egy ideje már tervezgetem, nem örülnék, ha valami bezavarna!
-Édes vagy! –ugrottam a nyakába izgatottan.
-Köszi! –szorított magához.
-De nem kell ekkora felhajtás, ez is csak egy nap!
-Jaj, lassan úgy beszélsz, mint az öcsém! Fogadjunk neki mindegyik nap ünnepnap, amikor dolgozhat!
-Hagyjuk ezt a témát! –engedtem el.
Tom egész nap a kedvemben járt és az volt a furcsa, hogy amikor nincs szülinapom, akkor is ilyen. Lassan már többet foglalkozik velem, mint Bill. Pedig csak barátok vagyunk. Oké, volt már, hogy eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha Tom és én, de ez csupán gondolat és az is marad. Nekem itt van Bill… elméletileg. De gyakorlatilag sosincs itt. Tom meg… fogalmam sincs, hogy áll nő téren mostanság.
De biztos van valaki a láthatáron, Tom jó pasi, minden ujjára kap 10 lányt. Kinek ne kéne, a szép barna szeme, Tom gondoskodó, kedves, aranyos, és… a legjobb barátom volt mindig is. Még az első csókom is vele volt kiskoromban.
Annyira egyformák Billel, mégis pont Bill az, akinek minden fontosabb nálam. Pedig én őt szeretem…
De ha ez még sokáig így lesz, nem tudom mit teszek.
|