Az este rengeteget beszélgettünk Rebecával és valahogy éjfél tájt feküdtünk le aludni. Másnap reggel fél 8-kor keltünk fel, megreggeliztünk, előbb Rebeca, aztán én tusoltam le, utána felöltöztünk.

Barna egybe részes, térdig érő szoknyámhoz fekete kardigánt és harisnyát, majd barna csizmát, végül pár kiegészítőt vettem fel. A hajamat majd a fodrász úgyis megcsinálja, persze nem hagyom neki nagyon levágni, csak egy centit. A szemem kihúztam feketével és barnával megcsináltam füstösre, egy kis szájfény és csatlakoztam Rebecához a tükör előtt.

-          Egyszerűen elképesztő vagy! –mosolygott rám- Bolond, ha nem téged választ!

-          Kösz…

-          Mehetünk?

-          Igen!

A fodrászüzlet nagyjából Rebeca lakása és az iroda közt volt, pont jó helyen, így elég hamar odaértünk.

Fodrász után bementünk dolgozni, én meg rettegve ültem le az asztalomhoz. Vajon Tom mit fog szólni? Észreveszi egyáltalán? A pasik az ilyenekben nem jók… vagy igen?

-          Jó reggelt, kérhetnék egy kávét? –jött be Tom rám sem nézve. Ennyit erről.

-          Máris! –pattantam fel és már vittem is utána.

-          Hogy haladt tegnap?

-          Igazából… ehhez majd több idő kell!

-          Tudom! Én sem jutottam igazából semmire! Bár a pultos srác látott egy nőt…

-          Egy nőt? –dobbant meg a szívem.

-          Igen, a pultnál ücsörgött és elég zaklatottnak tűnt. Valamit a rúzsáról is mondott… hogy nagyon el volt kenődve…

-          Biztosan részeg volt!

-          Nem! –nézett rám, mint aki akkor vette észre, hogy ott vagyok- Nem ivott! Állítólag arra kérte őt, hogy adjon neki olyan italt, ami alkoholnak néz ki!

-          Állítólag… mondja ki az, aki egy szilveszteri partyn nem iszik alkoholt? –néztem rá kétkedve.

Le kell beszélnem arról a „titokzatos” nőről, ha azt akarom, hogy észre vegyen. De hogy beszéljem le éppen magamról? Kezdek ebbe belezavarodni…

-          Mondjuk egy okos nő, aki semmi meggondolatlanságot nem akar elkövetni!

-          Mégis őt gyanúsítja, vagy nem? Magát megcsókolni meggondoltságra utal?

-          Ezt most hogy érti?

-          Sehogy… -sóhajtottam- És van még valami nyom?

-          Az a nő egész este egyedül volt…

-          Miért, egész éjjel őt bámulta? Szerintem jobb dolga is volt, nem? Mondjuk a vendégeket kiszolgálni!

-          Felfigyelt rá, mert gyönyörű volt…

-          Gyö… gyönyörű… -ismételtem zavartan és fülig pirulva.

-          Barna haja volt!

-          Hát ez leszűkíti a kört…

-          De nem sokkal! Mindenesetre… lassan elkapom! –nézett rám elégedetten

-          Igen…

-          Köszönöm a kávét, most elmehet, később még beszélünk…

-          Rendben, kint leszek… -indultam is kifelé.

-          Várjon…

-          Igen?

-          Maga… a barátjával volt aznap, ugye?

-          Igen… -sütöttem le a szemem, pedig attól még, hogy nem a szemébe mondtam, attól még igenis hazugság.

-          Egyébként nagyon csinos ma…

-          Köszönöm… -mentem is ki és ahogy leültem az asztalomhoz, már csörgettem is Rebecát, aki 5 perc múlva már meg is jelent.