-Tudod hogy megijedtem? -háborodott fel Tom.

-És tudod, hogy én is hogy megijedtem, mikor kimentél az előbb?

-Ö...gondolom mint én! -mosolyodott el.

-Hát kb!

-Akkor kvittek vagyunk! -mászott rám ismét.

-Úgy valahogy! De...mielőtt bármit tennénk...beszélnünk kell! -komolyodtam meg most tényleg.

-Rossz vagy jó? -szállt le rólam.

-Beszéltem Daviddel!

-És...mit mondott?

-Hát...iknább csak én ordítoztam vele! -vigyorogtam rá ördögien.

-Tudod mi vagy te? -mászott vissza rám.

-Egy kedves bűbájos teremtés? -pislogtam rá.

-Én sokkal jobbat tudok! -csókolt bele a nyakamba, én pedig lehunyt szemmel élveztem.

-És mi lenne az?

-Egy földreszállt kisördög! -csókolt meg.

-Igazán? -másztam most én rá.

-Igazán! -vigyorgott.

-Azt mondta...(csók)...hogy...(csók)...nem ellenzi!

-Tudtam!

-Sőt mitöbb...

-Ők tervelték ki!

-Pontosan!

-Akkor...(csók)...akkor együtt vagyunk?

-Úgy néz ki!

Hát volt mivel elütni az időt, egész nap csak lustálkodtunk...stb. x)

-Tetszett ez a nap! -bújt be az ágyba este Tom.

-Nekem is! -vettem fel egy alvós pólót, majd bemásztam mellé.

-Jóéjt kicsim! -húzott magához.

-Neked is édes! -adtam egy puszit a szájára.

-Tudod?

-Tudom! -mosolyodtam el- ...Tom!

-Igen?

-Nagyon szeretlek! -döntöttem úgy, hogy kimondom neki, megérdemli, hisz minden értelemben megmentett- Szeretlek! Szeretlek! Szeretlek!

-Én is szeretlek cicám, édesem, kicsim és drágám!

-Megjegyezted! -nevettem...

<<3 évvel később...>>

-Tooom! Gyere már, mindjárt indul a busz! -szóltam be Tomnak a hálóba.

-Pillanat! -kiabált ki szerelmem- Itt is vagyok! -csókolt meg.

-Kész vagy? -kérdeztem és ekkor dudálást hallottunk.

-Ezek ők lesznek! -kapta fel a bőröndöket, majd mindkettem kimentünk a többiekhez.

-Sziasztok! -jött le a buszról Kim és Bill kézenfogva.

-Szia! -adtam nekik két-két puszit- Hogy vagytok?

-Remekül, ti?

-Akkor jó! Mi is! Ma vagyunk 3 évesek!

-Tényleg? Gondolom Tom akkor készül valamivel! -mutatott Kim Tomra, aki épp Georggal nevetgélt.

-Nem hiszem! Szerintem azt sem tudja milyen nap van! Max azt, hogy kedd! A pasik nem jegyeznek meg ilyeneket!

-Hé, én igenis...-szólt volna közbe Bill.

-Tisztelet a kivételnek! -néztem rá.

-Miről folyik a szó? -ölelt át hátulról Tom.

-Ö...semmi érdekesről!

-Tom, milyen nap van ma? -tette fel neki a kérdést Kim.

-Őőő...asszem' kedd! -gondolkodott el.

-Mondtam! -mosolyodtam el.

-Mit? Miről van szó?

-Indulhatnánk? -jött le a buszról David is- Mióta összeköltöztetek egyre többet késtek! -nézett rám és Tomra felváltva, de nem tűnt nagyon mérgesnek, inkább csak a főnök szerepében akart kicsit tetszelegni.

-Maya hibája! -emelte fel Tom a kezeit védekezőn.

-Mi? Miért? -húztam fel a szemöldököm.

-Mert ha nem miniben lettél volna, akkor kibirom, hogy csak a szállodában vessem rád magam! -súgta a fülembe, miközben a nyakam csókolgatta.

-Ezt tartogassátok a tóhoz! -vigyorgott Georg.

-Georg! -szólt rá Tom idegesen.

-Uh nem szóltam semmit!

-Tó? -néztem Tomra.

-Mostmár el kell mondanom! -vágta nyakon Georgot finoman- Mivel ma van a 3. évfordulónk, úgy terveztem, hogy elviszlek ahoz a tóhoz a háznál...a hegyekbe!

-Nem felejtetted el! -mosolyodtam el és a nyakába ugrottam.

-Ezt? Soha! -csókolt meg gyengéden- Te földreszállt kisördög!

>VÉGE<