„Kedves Tom!

Ezek szerint nem dobtad ki a levelemet, ennek nagyon �r�l�k. Meg szerettem volna magyar�zni neked mit mi�rt tettem, de f�ltem, ha szem�lyesen kereslek, elk�ldesz. Nem v�rom, hogy megbocs�ss, csup�n le�rom mi�rt csin�ltam… megijedtem, fiatalnak tartottam m�g magam egy gyerekhez �s f�ltem mi lesz, ha ez kitud�dik. A riporterek sorban �lltak volna ez�rt a sztori�rt �s tal�n v�get vetett volna mindennek. A mag�n�let�nknek, a karrierednek, �rtsd meg, �gy nem �lhett�nk volna nyugodtan. M�r m�sk�pp gondolkodom, tudom, hogy az a legfontosabb, hogy boldogok legy�nk, �nz� voltam. Az elm�lt 5 �vben egy nap sem telt el �gy, hogy ne gondoltam volna arra a bab�ra �s ne b�ntam volna meg, hogy megtettem a legrosszabb dolgot, amit egy anya tehet. Jogod lett volna tudni r�la, el kellett volna mondanom, hogy ketten kital�ljunk valamit… Te akart�l gyereket, �n viszont m�g nem.

De mostanra ez megv�ltozott, feln�ttem �s ma m�r minden �lmom az, hogy gyereket sz�ljek neked. Csak att�l f�lek, m�r k�s�… elsz�rtam mindent, ami�rt Andreassal j�ttem, de abban a pillanatban ez t�nt a legjobb �tletnek. Minden nap gondoltam r�d �s hab�r az eszemmel elhitettem, hogy �gy lesz a legjobb �s m�r nem szeretlek, a sz�vemmel nem tudtam. Mert szeretlek, m�g ha nem is hiszed el �s mostm�r gy�l�lsz. Minden jogod meg van r�, megbocs�thatatlan, amit tettem…

Amikor 5 �ve elmentem, ezt �rtam: „El kell mennem, jobb lesz �gy, f�leg neked, hidd el! Nem �rdemellek meg, �r�kk� szeretlek: Anne” Most v�gezet�l csak �zt �rn�m, hogy k�rlek, vigy�zz magadra. �n vigy�zni fogok… mert m�r m�sra is kell gondolnom.

Nagyon szeretlek: Anne…"

-Szerinted? –fordult Billhez Tom, miut�n hangosan felolvasta a levelemet.

-Neked kell d�ntened…

-Szeretem �t…

-Akkor m�r d�nt�tt�l is… -mosolyodott el Bill halv�nyan.

-Azt hiszem igen! De el�bb m�g megkeresek egy sz�mot!

-Mi? Milyen sz�mot?

-Majd megl�tod! –kapta is el� a telefonj�t Tom �s t�rcs�zott, majd elvonult a szob�j�ba telefon�lni.

-Na? –k�rdezte Bill, amikor p�r perc m�lva Tom vigyorogva csatlakozott hozz�.

-Tudtam! Mondtam, hogy nem stressz! Bab�t v�r t�lem!

-De ugye nem csak emiatt akarod �t?

-Nem! Szeretem �t Bill, �s k�ne a seg�ts�ged!

-Persze, miben?

P�r nap m�lva m�r kezdtem letenni arr�l, hogy Tom megbocs�t �s egy�ltal�n elolvasta a levelemet. V�gleg elsz�rtam mindent, nem bocs�t meg �s meg is �rtem.

-Szia, Bill! –k�sz�ntem neki a telefonba kedvetlen�l, amikor p�r nap m�lva felh�vott.

-Szia, nagyon ki vagy?

-Te hogy lenn�l a helyemben? A f�rfi, akit szeretek ki nem �llhat, m�gis hogy lenn�k? … Ne haragudj…

-Semmi baj…

-Elolvasta egy�ltal�n?

-Nem tudom, mostan�ban kicsit elfoglalt…

-�rtem…

-Meg van, te �s �, elutazunk p�r napra a Mald�v-szigetekre, mit sz�lsz?

-H�t… nincs t�l sok kedvem…

-Na, Anne, nem z�rk�zhatsz be abba a hotel szob�ba �leted v�g�ig.

-Honnan tudtad, hogy itt vagyok?

-L�ttam a bor�t�kon a hotel embl�m�j�t. Na, mit sz�lsz, benne vagy?

-H�t…

-Helyes! Holnap reggel �rted megyek. Csak d�g�s rucikat hozz!

-Persze, mert a kismam�k olyat szoktak.

-Kismam�k, ez olyan �des! Akkor holnap!

-…Holnap! K�sz�n�m…

-Szia, �s �n k�szi, hogy elj�ssz!

-Szia! –tettem le.

Tal�n j�t fog tenni… vagy tal�n nem lenne helyes elmenni arra a helyre, ahov� az esk�v�met �lmodtam meg Tommal…