-Nagyon fj?
-Csak ha mozgok! –mosolyodott el.
-gy sajnlom!
-Nem te jttl nekem, szval hagyd!
-Merre van a mosd? –krdeztem mlyeket llegezve.
-Rosszul vagy?
-Egy kicsit…
-A folyos vgn van!
-Kszi! –rohantam is ki. Ahogy bertem a mosdhelyisgbe a csaphoz rohantam s megmostam az arcomat. Mlyeket llegeztem, de gy sem lett jobb.
-Minden ok? –krdezte Tom, amikor visszamentem hozz- Elg spadt vagy!
-Persze, persze! Minden rendben, csak…
-Menj haza kicsim, pihenj le! –mosolygott rm kedvesen s odaadta a lakskulcst.
-gy rted… hozzd haza?
-Igen, hov mshov?
-Azt akarod, hogy Andreas megljn?
-t majd n fogom, ha hozzd r!
-Ezt nem lehet…
-Na j, akkor majd n HAZA viszlek! –szllt ki az gybl.
-Nem msz te sehov! Pihenned kell!
-Ahogy neked is! Micsoda vletlen, keverjk a kellemeset a hasznossal! –vette el a telefonjt.
-Szlok egy nvrnek!
-gyis kiengednek sajt felelssgre! Nincs komoly bajom!
-Mert egy bels vrzs aztn semmi!
-Css! –cskolt meg gyengden, minek kvetkeztben remegni kezdett a trdem- Bill! –szakadt el tlem, amikor felvettk a vonal tls feln- Nem tudom Andreas hvni fog-e, de ha igen, akkor… -cskolt meg-… Anne mlad van, ok? Kszi! Most leteszem! Mgegyszer ksz mindent, szeretlek csi! –tette le.
-Szeretlek csi? –mosolyodtam el kis vallomst hallva.
-Egy-kt dologban azrt vltoztam m! Sokat ksznhetek neki, vgig mellettem llt s nem csak az elmlt 5 vben, hanem egsz letemben.
-Ez egyltaln nem lep meg!
-Gyernk haza! –fogta meg a kezemet.
A kocsiban hallgatsba burkolztam, prgtek bennem az esemnyek, majd egy 5 vvel ezeltti kp kerlt el a fejemben…
-Gyakran van hnyingered Anne? –krdezte akkori ngygyszom.
-Mostanban egyre gyakrabban…
-Mindjrt meg van az eredmny! –mosolygott rm bztatan.
-Remlem semmi komoly…
-Nos… Hadd gratulljak elsknt a kisbabhoz!
-Hogy mihez? –dbbentem le.
-Gyermeket vrsz!
-Ez… ez lehetetlen!
-Nem az! Lttalak n mltkor Tommal s azt kell, hogy mondjam, remekl mkdik kztetek az a bizonyos kmia! Bizonyra rlni fog ennek a kis trnrksnek.
igen… de n. Mostmr brmit megadnk, ha akkor elmondtam volna neki. Boldog csald lennnk s Andreas sem rthatna neknk. Azta felnttem, megkomolyodtam. Ma mr rlnk, ha gyermekem lenne Tomtl… de attl tartok ezen a helyzeten az sem segtene. Hogy tehettem ezt vele… velnk. Ezt mr sohasem bocstom meg magamnak…
-Valami baj van, kicsim? –nyitotta ki elttem a bejrati ajtt Tom- Nagyon hallgatsz.
-Ja nem… csak elgondolkodtam… pr rgi dolgon!
-hes vagy? –lelt maghoz- Csinljak valami vacsit?
-Az j lenne! –mosolyogtam fel r hlsan.
-Kvt krsz hozz?
-Nem! Most aludni akarok! Hossz volt ez a nap, mielbb le akarom tudni!
|