-Bill… Bill… -keltegettem pr ra mlva.
-Hm?
-Mary nemsok bredezni fog, szerintem ksztennk kellene neki valami uzsit!
-Hm? J! –nyitotta ki a szemt, s amikor megltott, elmosolyodott- Szia kicsim! –cskolt meg.
-Szia! Ne, gyernk, szaporn! –hztam fel az gybl- ltzz fel, ne pucrkodj!
-Nem tetszem? –tette cspre a kezt.
-De, nagyon… -cskoltam meg hesen- De… Mary…
-Ok, de ezt mg folytatjuk! –mosolyodott el.
-Remltem is! Na, ltzz, nlatok leszek!
Gyorsan tmentem hozzjuk, mieltt letmadom Bill s mr el is dntttem, mit ksztnk. Egy stit, ami Mary kedvence, legalbbis a receptlapocska oldaln elhelyezked szvecskk ezt sugalltk.
-Na, itt is vagyok fszakcs nni! –jelent meg Bill is pr perc mlva.
-Szolglatra ksz, katona?
-Igenis!
Hozz lttunk a stsnek s kzben meglttam egy rgebbi kpet Billrl s Mary-rl. Bill ujjn volt egy gyr. Muszj tudnom, hisz Bill mltja is rdekel, nem csak a jelene s jvje.
-Bill… hm… meslnl nekem Mary… anyjrl?
-Tessk? –nzett rm, mint aki nem biztos benne, hogy jl hallotta-e, amit hallott.
-Meslj nekem rla, krlek…
-Jl van… -shajtott- De tudnod kell, hogy n tged szeretlek! Most veled vagyok!
-rtem! –mosolyogtam r.
-Mary anyja… nos, … elg letvidm n volt… lvezte az let minden perct! Tudom, azt hiszed meghalt, mert Mary-nek ezt mondtam…
-Mi trtnt vele?
-2 ve voltunk egytt, abbl 1 ve mr hzasok voltunk… 24 voltam, amikor Mary 1 ves volt. Ekkor hagyott el minket! Tl sok volt neki!
-Elhagyta a sajt gyerekt?
-Nos… fl a szlstl, mindig is kivl alakja volt s fltette! Nem tudtam rvenni, hogy szljn nekem egy kicsit! n mr szerettem volna… Bele ment, hogy fogadjunk rkbe egy jszlttet…
-Mary-t rkbe fogadttok? –dbbentem le.
Nem az rkbe fogadstl, hanem attl a tnytl, hogy mennyire ms sztorit ismertem eddig.
-Igen…
-A zld szeme… s… sosem fogja megtudni?
-Nem tudom ez mg a jvtl fgg! De lnyegtelen, ugyanis n vagyok az apja, velem l, n nevelem!
-Te vagy az apja Bill! –cskoltam meg- Ez sosem fog megvltozni!
-rlk, hogy megrtesz… -lelt maghoz szorosan- s most halljuk, hogy te mirt vagy itt! Mirt kltztl ide, hm? –simtott vgig arcomon.
|