-Vidámpark! Vidámpark! Vidámpark! –rohant be a konyhába Mary egyik reggel, egyenesen Bill ölébe ugorva.

-Vidámparkba szeretnél menni? –mosolygott rá Bill. Istenem, az a szeretet, amivel a lányára néz. Bárcsak rám is úgy nézne egyszer…

-Igen! Anyu is jöhet? –kérdezte, mire Billel összenéztünk.

Ezt… ezt rám mondta? Hisz még csak pár hónapja ismer… Bill vajon mit gondolhat most? De jó lenne a fejébe látni…

-Amy? –kérdezte.

-Igen! Van kedved hozzá? –Mary.

-Hát… -néztem még mindig Billre, aki csak bólintott egyet. Rendben, miért ne? Akkor öltözz fel hercegnő és mehetünk!

-Előbb reggeli! –szólt lánya után Bill, de az már felrohant a szobájába.

-Ne haragudj…

-Semmi baj, izgatott! Majd veszünk a vidámparkban valamit! –ölelt magához és nyakamba fúrta az arcát pár csókért.

-Meghívlak!

-Szó sem lehet róla! Mary hívott el, én fizetek!

-De a vattacukrot én állom! Ehhez ragaszkodom!

-Én valami máshoz ragaszkodom! –csókolt meg.

-Khm… sokáig nyalakodtok még? –állt az ajtóban Mary csípőre tett kézzel.

-Ó, bocsánat! –engedtem el Billt nevetve.

-Mehetünk? –kapta fel a pénztárcáját Bill.

Fél óra múlva már a vattacukrosnál álltam sorba, amíg Mary felrángatta Billt a hullámvasútra.  Elég ingatag lábon szállt le róla, amit csak egy mosollyal nyugtáztam, bezzeg Mary csupa energia volt még.

-Te is feljössz velem?

-Tessék, edd meg a vattacukrot, utána majd eldöntjük, hova tovább!

Billt elnézve nem sok kedvem volt nekem is felülni. Megettük a vattacukrot, elnyaltunk egy fagyit, utána Mary felrángatott minket az óriáskerékre. Csak egy kicsit volt tériszonyom, de Bill végig fogta a kezem, így nem féltem annyira.

-Éhesek vagytok?

-Igen, egy hotdog jól esne! Te mit kérsz Mary?

-Nekem is jól esne egy hotdog! Asztaa! –akadt meg valamin a szeme.

-Mi az? -nézett arrafelé Bill is.

-Apu, löjj nekem egy macit! –mutatott a céllövölde felé.

-Hát, nem ígérek semmit! De előbb a hotdog…

-Menjetek csak, mire végeztek, én is sorra kerülök!

-Biztos?

-Persze! –csókoltam meg- Nekem is nyerj valami szépet!

-Igenis hölgyem! –mosolygott rám.

-Sok sikert! –búcsúztam tőlük.