Nehezemre esett jó pofizni a vendégekkel, tudva, hogy Bill a szomszédban van, holott azt mondta, hogy dolgozni fog. Nem értem mi baja van velem, de nem is kellene érdekelnie. Tényleg ilyen hülyének néz?

Lehet, hogy a múltamról tudott meg valamit? De akkor sem értem a viselkedését és ez nagyon idegesít.

-Mész? –kérdeztem Mary-t 7 órakor.

-Igen, apu azt mondta, hogy lefekvésre legyek otthon!

-Rendben, akkor ne várasd meg! –pusziltam arcon- Üzenem neki, hogy üdvözlöm!

-Átadom! Jó éjt Amy! –intett, aztán hazament.

Néztem az ablakból, ahogy Bill ajtót nyit neki. Erre nézett és tudtam, hogy meglátott, de nem is érdekelt. Hadd tudja csak, hogy tisztában vagyok vele, hogy hazudott. Biccentett egyet a fejével, aztán ő is bement. Végül ennek a hosszú estének is vége lett, és kimerülten dőltem be az ágyba. Azzal az elhatározással aludtam el, hogy nem foglalkozom Billel…

Másnap kivételesen sokáig alhattam, senki nem ébresztett fel, így valamikor 1 óra körül ébredeztem. Rendbe raktam a házat a tegnapi buli után, mivel tegnap ez elmaradt, aztán egész nap csak tettem-vettem.

Mary sem jött át, talán Bill mondta neki, hogy ne. Bill… nem, nem foglalkozom vele!

-Ne foglalkozz már vele! –szidtam magam aznap már sokadszorra.

Betettem egy filmet és mire vége lett, már sötét volt odakint. Negyed 8 körül kopogtak.

-Jó estét! –köszönt Bill kedvesen, amikor ajtót nyitottam neki.

Legszívesebben rácsuktam volna…

-A buli tegnap volt! –mondtam.

-Dolgoztam…

-Nem dolgozott!

-Nem… -sóhajtott.

-Láttam magát!

-Tudom… bemehetnék?

-Minek?

-Megmagyarázni!

„Ne foglalkozz vele!” –kiáltott megint az a hang a fejemben, de ahelyett, hogy hallgattam volna rá, szélesebbre tártam az ajtót, hogy Bill be tudjon jönni.

-Tudom, mit gondol most rólam… -kezdte.

-Dehogy tudja… -mosolyodtam el. Szerintem nem akarja tudni.

-Nem jöhettem a maga érdekében!

-Az én érdekemben? Kíváncsian várom, hogy miért nem! –ültem le az egyik székre a konyhában.

-Nézze, imádom ezt a környéket! Csendes, békés, biztonságos! Ha estére nem zárnám be az ajtót, akkor sem történne semmi! Amint látja, kerítések sincsenek! Itt az emberek megbízhatóak! Ugyanakkor kétszínűek és pletykásak! Pletykák keringenek!

-Pletykák? Miféle pletykák? –ráncoltam a homlokom.

-Pletykák… kettőnkről…