A laksba rve gy reztem, mintha alig fl perce futottam volna le a maratont. Billen jrt az eszem, olyan meleg s selymes keze volt, akr a hangja s a szeme. Az a szeretet, ami belle radt a kislnya irnt. s vajon mita zvegy?
Rendeltem knait, felbontottam egy veg bort s nekilttam a kipakolsnak. Nemsok Mary ismt megjelent.
-Szia! Jttem segteni!
-Apukd tud rla?
- Igen, megengedte, hogyha nem zavarok!
-Nem zavarsz! –mosolyodtam el.
-Apa azt mondta, hogy tnyleg nagyon szp vagy! S megengedte, hogy nha tjjjek!
-Remek! Mris van egy harci feladatod nagylny!
-Tnyleg? –csillant fel a szeme.
-Ezeket a knyveket fel kne rakni a polcra! –mutattam az egyik dobozra teli knyvekkel.
-Igenis!
7 rra minden a helyn volt, s n mr jdonslt konyhmban ksztettem jl megrdemelt forr csokinkat.
-Halih! –kopogott Bill a nyitott bejrati ajtn s be is jtt.
-Konyha! –kiablt ki Mary.
-Kr egy forr csokit?
-Ksznm! Szp munkt vgeztetek! –puszilta homlokon kislnyt, nekem pedig sszeszorult a szvem, ahogy nztem ket. De inkbb eltereltem fjdalmas mltam emlkeit s a csokira koncentrltam.
-Khm… a htvgn szervezek egy amolyan hzavat bulit! Ha gondolja, jjjenek el! –raktam le eljk a bgrket.
-De j!
-Sajnos nem megy, dolgoznom kell!
-… -nem rtem mirt, de nagyon csaldott lettem.
-De majd beugrom valamikor! –mosolygott rm gyengden.
Vajon mirt rzem gy, hogy Bill minden porcikjbl st a tartzkods? Ennyire nem tetszem neki? s vajon ez mirt zavar engem ennyire?
-Rendben! –erltettem magamra egy mosoly flt.
-Nos, ksznnk mindent, ideje mennnk!
-De apu! Nem vacsorzol nlunk? –fordult felm Mary.
-Biztosan nemsok itt lesz a bartja, ne zavarjuk mostmr! –szlt kzbe Bill.
-Amy?
-Fradt vagyok, azt hiszem, n lefekszem! Egyedl! –tettem hozz totl hlyt csinlva magambl. Mekkora kr vagyok…
-Ksznj szpen Mary! –Bill.
-Szia Amy! Aludj jl! A ma esti imdkozsomban te is benne leszel! –mosolygott rm desen rtatlanul.
-Viszlt Amy!
-Bill… -biccentettem ksznskpp- J jt!
-J jt! –ment kislnya utn.
Egyedl maradtam…
Mi thetett Billbe, vagy csak nekem tnik furcsnak? Nem is ismerem. Mgis… valami megfogott benne…
|