Az idő egy pillanat alatt megállt, ahogy nyelve az enyémhez ért és szomjazva falta ajkaimat.

-          Tom… -sóhajtottam fel, ahogy ajkait a nyakamon éreztem, egyik keze a hajamba túrt, másik pedig a combomba markolt, miközben egyik lábamat a csípője köré rakta.

-          Ki vagy te? –szuszogott a fülembe.

-          Senki… -húztam közelebb a fejét, mire még egyszer megcsókolt, ha lehet, még szenvedélyesebben.

-          Találkoztunk már? –haladt csókjaival a nyakamra, majd a mellkasomra.

-          Igen… -hajtottam hátra a fejem. Azt hittem ott halok bele a vágyba. Azt hiszem, ez mégsem olyan jó ötlet… mégis abban a pillanatban képes lettem volna odaadni magam neki…

-          Ki vagy te? –kérdezte megint egy újabb csók után. Egész nap képes lennék vele csókolózni… Azok az ajkak, az a piercing, ahogy használja…

-          Boldog új évet… -súgtam a fülébe, majd elléptem tőle, és mielőtt feloltódtak volna a fények, visszatértem a koktélomhoz a pultnál.

Feltűnés nélkül megigazítottam a hajam és a szemem sarkából visszanéztem Tomra, aki csak körbe-körbenézett, tőlem már biztos távolságra.

Aztán valaki beállt a képbe… Rebeca.

-          Szia Barbi! –köszönt vigyorogva, de amikor meglátott, az arcára fagyott a mosoly.

-          Mi az? –kérdeztem.

-          Mi az? Mi történt a rúzsoddal? Te jó ég, te…

-          Ó atyám! –láttam meg magam egy kanálban- Gyere! –ragadtam karon Rebecát és a mosdóba rohantam, mielőtt valaki meglát így.

-          Na halljam! Ki csókolta le rólad így azt a rúzst? Avass be! És mitől vannak piros foltok a nyakadon és a mellkasodon?

-          Tom… -haraptam az alsó ajkamba mosolyogva.

-          Nem mondod! –nézett rám döbbenten.

-          De igen! –töröltem le a rúzsom maradékát és a tükörben megigazítottam a hajam.

-          Jó ég…

-          Az a csók… -sóhajtottam álmodozva.

-          Téged elnézve, egy igazi vad csókon vagy túl!

-          Azt hittem, ott rögtön a magáévá tesz…

-          Igen… elszakadt a ruhád pántja is… jól neked esett!

-          El kell tűnnöm! Különben is, megkaptam, amit akartam… illetve… egy részét…

-          Úgy érted, nem akarod elmondani neki, hogy te…

-          Dehogyis! Azonnal kirúgna! Márpedig kell a pénz, te is tudod!

-          Ó, pedig olyan szép pár lennétek…

-          Hidd el, holnapra már nem is fog emlékezni erre az egészre…

-          Te tudod…

-          Igen… és… -az egyik WC-ből köhögést hallottunk, így odakaptam a fejem. Valaki nem volt túl jól…

-          Minden rendben? –szólt oda barátnőm.

-          Igen… persze… -jött a bizonytalan válasz.

-          Gyere… így mostmár jó leszel! –húzott ki maga után Rebeca.

-          Holnap hívlak! –szálltam be a taxiba- Neked pedig jó szórakozást!

-          Meglesz! –kacsintott rám.

Haza érve csak bedőltem az ágyba, és a plafonra vigyorogtam. A szám még bizsergett a csóktól, Tom illatát is éreztem magamon. Istenem, el sem hiszem, hogy csókolóztam Tommal. Méghozzá milyen csók volt…

Még jó, hogy holnap nincs munka, kell egy nap, hogy lenyugodjak teljesen. Vajon Tom hogy van ezzel? Már nem a lenyugodással, hanem a csókkal.

Vagy nála teljesen megszokott, hogy vadidegen nők csókolgatják? Mondjuk amilyen jó pasi…

Igen… Tom Kaulitz másnapra minden elfelejt majd…